Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A koronavírus-járványra adott válaszul bevezetett korlátozó intézkedések miatt nagyon sok ember dolgozott az otthonából – vonja le a következtetést az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat a tagállamokból beérkezett adatokból. Uniós átlagban a foglalkoztatottak 12,3 százaléka dolgozott rendszeresen otthonról 2020-ban, miközben ez az arány a korábbi években stabilan 5 százalék körül alakult.
A tagállamok körében Finnország, Luxemburg és Írország végeztek az élen, ezekben az országokban a foglalkoztatottak több, mint 20 százaléka dolgozott otthonról rendszeresen. A lista végén álló Bulgáriában és Romániában ez az arány a 3 százalékot sem érte el. Magyarország sem büszkélkedhet, a 3,6 százalékos adattal hátulról a negyedik, messze elmaradva az uniós átlagtól, de még a többi visegrádi országtól is.
Az otthonról dolgozók arányát, illetve az abban bekövetkezett változást természetesen sok tényező befolyásolja. Többek közt az egyes országok gazdasági szerkezete: nem véletlen, hogy a fejletlenebb tagállamok állnak a lista végén, az egyszerűbb, kétkezi, személyes jelenlétet igénylő munkakörökben az otthoni munkavégzés nem igazán opció. Szintén meghatározó, hogy a foglalkoztatottakon belül mennyi az önfoglalkoztató, vagyis a vállalkozó, ők ugyanis jellemzően inkább dolgoznak rendszeresen otthonról, mint az alkalmazásban állók.
Az alacsony magyar arány is jelentős növekedést képvisel a megelőző évi 1,2 százalékhoz, bár érdemes szem előtt tartani, hogy a 2010-es évek közepén a rendszeresen otthonról dolgozók aránya még 3 százalék fölött mozgott.
Az alkalmanként (vagyis csak néha, nem rendszeresen) otthonról dolgozók aránya uniós átlagban stagnált (2020-ban 8,7 százalék volt), az ebből a szempontból élen álló tagállamokban szintén stagnálás vagy csökkenés volt megfigyelhető (az első helyezett Svédországban például 31-ről 26 százalékra csökkent). E jelenséget az magyarázhatja, hogy a járvány idején az alkalmanként otthonról dolgozók jelentős része válhatott rendszeresen otthonról dolgozóvá. Magyarországon a foglalkoztatottak 7,4 százaléka dolgozott alkalmanként otthonról. Ez az adat magasabb, mint a cseh és a szlovák, illetve több, mint kétszerese a megelőző évekének.
