A Miniszterelnökség 2016-ban írt ki két projektet „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése”, valamint „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” címmel. Ezeket uniós programokból finanszírozták, bő 19 milliárd forintot szánt erre a Miniszterelnökség, a pénzt pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) használhatta fel. Az Európai Bizottságnak azonban 2017 elején gyanús lett a két projekt, túlárazásokat sejtettek. A 24.hu birtokába került végső ellenőri jelentés szerint rengeteg probléma volt az indokolatlan költések miatt, több ponton kirívó túlárazásokra mutattak rá az uniós szakemberek.

A két projekt személyi jellegű kiadásaira az NKE közel 12 milliárd forintot szeretett volna költeni. Az egyik projektnél az egyetem tájékoztatása szerint 375 alkalmazott járult hozzá összesen 1560 hónapnyi munkaidőben az előkészítéshez, a másiknál pedig 489 alkalmazott dolgozott 1126 hónapig. Az előkészítő tevékenységek 2686 hónap munkát tettek szükségessé az intézmény szerint, a kommunikációs tevékenység előkészítésére a két projektnél 11, illetve 13 hónapot terveztek elszámolni.

A megvalósíthatósági tanulmányok kommunikációról szóló részei a két projekt esetében nagyrészt az uniós alapok kommunikációs iránymutatásaiból kimásolt, általános kommunikációs tevékenységeket leíró oldalból állnak, az NKE szerint ez az előkészítés két évi (24 hónapi) munkát igényelt.

A jelentés szerint azonban nem lehetséges, hogy annyi NKE-s dolgozó és olyan sokáig végezte volna az előkészítést, mint amennyit az egyetem állított, hiszen nekik még a projekttel össze nem függő rendes munkájukat is el kellett végezniük, nem beszélve arról, hogy több részt is csak át kellett másolni. Mindezek miatt

a bizottsági elnökök megállapították, hogy az előkészítő tevékenységekkel összefüggő személyi jellegű költségek összegei nem reálisak és nem indokoltak, az előkészítési költségek jelentősen túlzóak.

A másik nagy tétel az informatikai szolgáltatások és termékek beszerzése volt. Erre 4 milliárd forintnál is többet szerettek volna erre költeni az uniós pénzből. Egyebek mellett legalább húsz iPhone 7 vagy 7+ készüléket és 600 IP-telefont is szerettek volna venni, de a légkondicionálást és a kábelezést is EU-pénzből finanszírozták volna. A dokumentum összesen 23 pontban sorolja az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen elszámolható IT-s kiadási tételeket.

Az egyetem azt válaszolta a 24.hu érdeklődésére, hogy „a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban”. 

Mivel a két projekt keretösszege meghaladta a 19 milliárd forintot, a 15 százalékos pénzügyi korrekció csaknem 3 milliárd forintot jelent.