Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A könnyen megközelíthető, környezetbarát, külső zöldterületekkel is rendelkező bevásárlóközpontokat választják a legszívesebben a Budapesten és annak vonzáskörzetében élők, de nagy részük nem vásárol, csak nézelődik.
Havonta egyszer elmegy plázázni a Budapesten és a főváros vonzáskörzetében élők több mint fele, 14 százalékuk viszont naponta beugrik valamelyik bevásárlóközpontba – derül ki a Westend és a Marketing Resolution reprezentatív kutatásából. A felmérésben arra keresték a választ, hogy a vásárlók milyen szempontokat tartanak fontosnak egy ilyen üzletház esetében.
A válaszok alapján a plázákban elsősorban ruházati és divatcikkeket (48%), valamint cipőt (36%) keresnek a betérők,
a megkérdezettek 40 százaléka viszont csak nézelődik,
és ebből a szempontból nincs nagy különbség a nők és a férfiak között.
A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy mennyit költenek a vásárlók a bevásárlóközpontokban. Ha a szupermarketekben beszerzett élelmiszert nem számítva havi 31 ezer 850 forintra jött ki ez az összeg. A válaszadók közel negyede (23%) mondta azt, hogy 20-40 ezer forintot szán nem élelmiszer jellegű termékekre, 17 százalékuk pedig ennek a felét vásárolja el. Azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint havi legalább 40 ezer forintot szánnak e célra, 16 százalék.
Amikor arról kérdezték az embereket, hogy mi alapján választják ki, melyik plázába térnek be, a legfontosabbnak az elhelyezkedést nevezték, de számít nekik az is, hogy az áruház környezettudatosan működjön, és rendelkezzen külső zöld felületekkel. A közösségi terek és a programok is komoly súllyal szerepelnek az értékek között.
A legismertebb bevásárlóközpont a Westend a kutatás szerint, a nevét tíz megkérdezettből kilenc ismerte. A második ebből a szempontból a Mammut (83%), a harmadik pedig az Árkád (82%).
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.