A budapestiek 40 százaléka csak nézelődni jár a plázákba

A könnyen megközelíthető, környezetbarát, külső zöldterületekkel is rendelkező bevásárlóközpontokat választják a legszívesebben a Budapesten és annak vonzáskörzetében élők, de nagy részük nem vásárol, csak nézelődik.

  • hvg.hu hvg.hu
A budapestiek 40 százaléka csak nézelődni jár a plázákba

Havonta egyszer elmegy plázázni a Budapesten és a főváros vonzáskörzetében élők több mint fele, 14 százalékuk viszont naponta beugrik valamelyik bevásárlóközpontba – derül ki a Westend és a Marketing Resolution reprezentatív kutatásából. A felmérésben arra keresték a választ, hogy a vásárlók milyen szempontokat tartanak fontosnak egy ilyen üzletház esetében.

A válaszok alapján a plázákban elsősorban ruházati és divatcikkeket (48%), valamint cipőt (36%) keresnek a betérők,

a megkérdezettek 40 százaléka viszont csak nézelődik,

és ebből a szempontból nincs nagy különbség a nők és a férfiak között.

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy mennyit költenek a vásárlók a bevásárlóközpontokban. Ha a szupermarketekben beszerzett élelmiszert nem számítva havi 31 ezer 850 forintra jött ki ez az összeg. A válaszadók közel negyede (23%) mondta azt, hogy 20-40 ezer forintot szán nem élelmiszer jellegű termékekre, 17 százalékuk pedig ennek a felét vásárolja el. Azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint havi legalább 40 ezer forintot szánnak e célra, 16 százalék.

Amikor arról kérdezték az embereket, hogy mi alapján választják ki, melyik plázába térnek be, a legfontosabbnak az elhelyezkedést nevezték, de számít nekik az is, hogy az áruház környezettudatosan működjön, és rendelkezzen külső zöld felületekkel. A közösségi terek és a programok is komoly súllyal szerepelnek az értékek között.

A legismertebb bevásárlóközpont a Westend a kutatás szerint, a nevét tíz megkérdezettből kilenc ismerte. A második ebből a szempontból a Mammut (83%), a harmadik pedig az Árkád (82%).

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.