Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Ab másfél éve kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy „az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezett a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjáról”. Amikor 2013-ban állami koncesszióhoz kötötték a teljes dohány-kiskereskedelmet, az érintett vállalkozásoknak legalább elvi lehetőségük volt koncesszióra pályázni. Az e-cigi-államosítás érintettjeinek már nem volt erre lehetőségük.
Egy év késéssel, idén júniusban már nekifutottak a kérdés rendezésének. Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy rengeteg témáról szóló salátatörvénybe beillesztett egy paragrafust azoknak az anyagi kompenzálásáról, akik 2016. május 20-án jogosultak voltak elektronikus cigaretta, utántöltő flakon vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazására, de e jogukat az említett törvény miatt elveszítették. Eszerint ha a vállalkozó 2013., 2014. és 2015. évi árbevételének legalább 10%-a ilyen termékekből származott, utólag megkaphatja az e termékek eladásából szerzett, adózás utáni eredmény mértékének megfelelő összeget. Ezt október 31-ig lehetett kérni.
Úgy látszik, utólag tűnt fel valakinek, hogy ehhez a részletszabályokat nem alkották meg. A kormány ugyanis most kér felhatalmazást erre, egyúttal kitolva a határidőt 2022. január 31-ig. Nyáron a pénzügyminiszterre bízták, hogy döntsön a kompenzációs kérelmekről, most azonban úgy fogalmaznak, hogy a későbbi kormányrendelet mondja meg, kié a döntés joga. Ezt az előterjesztő Gulyás Gergely miniszter semmivel nem indokolja, mint ahogy azt sem, hogy miért fél év múlva kell pótolni a rendeletalkotási felhatalmazást. Arról sem szól az indoklás, hogy érkeztek-e kérelmek az október végi határidőig, és ha igen, mennyi és mekkora összegre.
A törvényhozás áttekinthetetlenségére jellemző, hogy ezt a módosítást egy „Egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról” című törvényjavaslatban rejtették el, amely szól még egyebek közt a lovasterápiáról, a Nemzet Művésze díjról, a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség újabb ingatlanokhoz juttatásáról és a lakástörvény módosításáról. Ezáltal teljesen követhetetlenné válik a jogszabályok változása, és olyan kormánytag „veszi a nevére” a tervezetet – ezúttal a Miniszterelnökséget vezető miniszter –, akinek a benne szereplő témák egy részéhez semmi köze a kormányon belüli munkamegosztásban.
(Képünk illusztráció)
