Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Éppen a benzinár-befagyasztó kormánydöntés – és a részvényárfolyam bezuhanása előtt – értékesített 75 ezer MOL-részvényt a cég vezérigazgatója. Az ellenzék bennfentes kereskedelemre vonatkozó gyanúját a legfőbb ügyész feljelentésként értékelte, az ügy már a nyomozóknál van.
Indít vizsgálatot, hogy megáll-e a bennfentes kereskedelem gyanúja Molnár József MOL-vezér ügyében, aki három nappal a kormány üzemanyagárakat maximáló döntését megelőzően 75 ezer darab MOL-részvényt adott el, mintegy 200 millió forint értékben? – kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt Varju László ellenzéki képviselő.
A DK politikusa írásbeli kérdésében a gyanút azzal indokolta: “nyilvánvaló, hogy a vezérigazgató tudhatott a készülő kormányrendeletről, sőt, az is lehetséges, hogy már a döntés előkészítésében is részt vett.” (Gulyás Gergely miniszter a döntést bejelentő kormányinfón azt mondta, a lépésről csak a kormány szűk körben döntött, pont a bennfentes kereskedés elkerülése érdekében - a szerk.)
Varju emlékeztetett, hogy a kormány ármaximáló döntése után a MOL részvényeinek árfolyama zuhanni kezdett, és így is lett: amikor november 8-án Molnár eladott a részvényekből, még 2750 forinton is kereskedtek vele, három nappal később, november 11-én pedig a mélypont 2428 forint volt. Az ellenzéki politikus számításai szerint
a MOL-vezér a jó időzítéssel “az ügyleten akár 18 millió forintot is kereshetett”.
Varju azt is kérdezte Polt Pétertől, hogy tervez-e nyomozást indítani annak megállapítására, hogy volt-e más is, aki nemcsak tudott a készülő kormányrendeletről, de “az információval visszaélve nyerészkedett is a MOL papírok előre látható gyengülésén”? (Varju a kérdésfeltevéssel lényegében ítéletet is hirdetett, azonban ezt tényként nem lehet elfogadni - a szerk.)
Válasza szerint Polt Péter legfőbb ügyész Varju kérdését feljelentésként értékelte és továbbította a Nemzeti Nyomozó Irodának. Onnan a feljelentés a BRFK gazdaságvédelmi nyomozóihoz került, akik november 30-án feljelentés-kiegészítést rendeltek el az ügyben. Vagyis – mint Polt válaszából kiderül – nyomozás egyelőre nem folyik az ügyben, hanem a nyomozók majd a feljelentés-kiegészítés értékelése után döntenek a nyomozás megindításáról vagy a feljelentés elutasításáról.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Többek között Dés László, Presser Gábor, Spiró György is felszólalt a terroristákat éltető északír raptrió koncertje ellen.
El lehet-e ítélni valakit egy fiatal lány haláláért, ha az illető a tett időpontjában egy másik kontinensen ült a számítógépe előtt?