Brutálisan fosztogat és fenyegetőzik az orosz katonaság az elfoglalt ukrán területeken – derül ki a londoni The Guardian helyszíni riportjából. „Az oroszok beállították a tankjaikat az istállómba. Aztán reggel összeszedtek minden élelmiszert és elvitték a két autómat. Nem fizettek semmit. Államosítás, mondták vigyorogva. Azzal búcsúztak, hogy hamarosan visszajövünk” – meséli egy 39 éves parasztgazda Herszon tartományban, amelyet elfoglaltak az oroszok.

Az „államosítás” különösen rosszul hangzik Ukrajnában, ahol a földeket erőszakkal vették el a parasztoktól a terméssel együtt a szovjet időkben. Ennek következménye lett a holodomor, a tömeges éhhalál, amelynek több millió áldozata volt a harmincas években Ukrajnában.

Andriij Pasztusenko gazda tehenészete a háború előtt a francia Lactalis tejfeldolgozónak szállította a tejet. A háború kitörése után innen látták el tejjel és vajjal a környéket, többi között a kórházakat Herszon városában. Most arról panaszkodik a sajtónak a tehenészet tulajdonosa, hogy elfogyóban a takarmány az állatok számára, és nem tudják, honnan lesz utánpótlás.

Egy utcai árus sertéshúst árul Nova Kahovka faluban 2022 március 16-án

AFP

Kees Huizinga holland gazda, akinek nagy állatfarmja van Cserkaszi mellett. Ide még nem értek el az orosz katonák, ezért a tehenészet jól működik. A gondot az jelenti, hogy a férfiakat behívták katonának. Emiatt a disznókat le kellett vágni. A disznóhúst az ukrán hadsereg és a helyi lakosság vásárolja meg. „Primitív megoldás ez, de nincs más választásunk” – nyilatkozta a The Guardian tudósítójának a holland gazda.

Krumplit és szóját termeszt 2000 hektáros birtokán a harmadik gazda, akit a brit lap tudósítója meginterjúvolt. A gazdaság Lviv közelében van, elég messze a harcoktól. Mi lesz a tavaszi vetéssel? Ez a gazda legfőbb gondja. Két héten belül erről döntenie kell, és a háború kellős közepén ez igazán nem könnyű. Ráadásul mindenből hiány van: üzemanyagból, műtrágyából és növényvédő szerekből egyaránt.

„Az ukrán kormány arra buzdít, hogy vessünk. Mi vetünk is, bár kevesebbet, mint ahogy terveztük. Csakhogy szükségünk lenne növényvédő szerekre, elsősorban a burgonya miatt. Ha ezeket nem kapjuk meg, akkor a burgonyavész elviheti az egész termést” – mondta a parasztgazda, akinek birtoka Nyugat-Ukrajnában eddig megúszta a háborút, de senki sem tudja, hogy meddig.

A háborúval járó termelési és szállítási nehézségek azonban már az egész országot utolérték: már vannak ellátási gondok, a tavaszi vetések akár negyven százalékkal kisebb területen indulhatnak meg a legújabb becslések szerint, és az exportra szánt, tavaly betakarított gabona jelentős része is a kikötőkben áll még. A világpiac érzékenyen reagált a gabonaexport harmadát adó országok háborús konfliktusára, a magyar gazdaság sem marad érintetlen.

Krimszkoje falu lakosai gabonát mérnek

AFP/ VALERY MELNIKOV

A közelmúltban írt a hvg.hu arról, hogy az ukrán termelők ugyan készen állnak, hogy kimenjenek a földekre megkezdeni a tavaszi munkát, a kormánytól mentességet is kaptak a hadkötelezettség alól, de ez alig lehetséges, a harcok miatt 40 százalékkal kisebb területen indulhat a vetés, és ez is változhat a harci műveletektől függően. Utak, hidak, mezőgazdasági gépek semmisültek vagy rongálódtak meg, és kevés a földmunkákhoz szükséges gázolaj is. A fekete-tengeri térség agrárgazdaságát elemző, és előrejelzéseket készítő cég, a Green Square Agro Consulting ukrán gazdákat keresett fel, az interjúkból kiderült, hogy a helyiek, az idei vetésekkel számolva a termés felére számítanak, ami az elemzők szerint túl optimista, az export még ebben az esetben is teljesen lenullázódhat.

Az előző években a gabonatermés közel 80 százalékát exportálta Ukrajna, a GDP 12 százalékát adó mezőgazdaság megroggyanásának súlyos következményei lehetnek. Az ukrán mezőgazdaság háborús ellehetetlenülése érzékenyen érint több külföldi agrárcéget is, hiszen holland, ciprusi, amerikai cégek művelik a legnagyobb egybefüggő területeket az országban, hivatalos adatok szerint a megművelhető területek legalább öt százalékát bérlik.

Nem csak az idei vetés bizonytalansága okoz gondot, hanem a már betakarított, a Fekete-tenger ukrán kikötőiben veszteglő gabona is. Aligha van esély a szállításra, szintén az APK ukrán agrárhírügynökség információi szerint, amelyeket még röviddel a háborús invázió megindulása előtt gyűjtött be, az exportra szánt termés legalább 60 százaléka ragadt bent a tartályhajókban. Az ukrán vasúttársaság ugyan erőfeszítéseket tesz, hogy a kikötőkből elszállítsa az ott veszteglő árut, megduplázták a nyugati átkelők kapacitását, de a vasút jóval kevesebbet képes szállítani, mint a tartályhajók, ráadásul, az eltérő vasútpálya miatt átrakodással is kell számolni. Jellemzően aratástól aratásig tárolják a gabonát, ha augusztusig sem mozdulnak a tartályhajók, akkor ez a tavaly betárazott mennyiséggel sem tesz hozzá az ukrán GDP-hez.

Katona a mariupoli kikötőben

AFP/ ALEKSEY FILIPPOV

Számítani kell arra, hogy a gabonakészletek egy része károsodik a háborúban, az őszi vetések egy része elpusztul, és az infrastruktúra is károkat szenved, nem is beszélve a munkaerőről. Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője szerint Oroszország, amely Ukrajna és Kazahsztán mellett a világ egyik nagy gabonatermelője, már túladott exportja jelentős hányadán, mintha előre készült volna a háborúra. Így valójában a kieső készlet globálisan, főként annak pótolhatósága miatt inkább aggodalmat szül, mintsem valódi hiányt, bár a szakértő szerint az alternatív szállítók fellelése, a pótlások beszerzése kétségkívül időbe telik. Ez a pánik érződik Európában a napraforgó miatt: az uniós piacokat 80 százalékban Ukrajna látta el, de a „helyettesítést” nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Ezt a magyar fogyasztók azért nem érzik egyelőre, mert a napraforgó étolaj árát is maximálta a kormány, de az árstop után jelentős drágulással kell számolni.

A tőzsdéken is az egekbe szökött a gabona ára, a magyar árak ezt kis késéssel követték: februárban az étkezési búza tonnája szállítási költség és áfa nélkül 106,6 ezer forint, ami a tavalyinál 51 százalékkal magasabb, a takarmány kukorica ára 93,2 ezer forintra, 34 százalékkal emelkedett, a repcemagé pedig 69 százalékkal. Márciusban az étkezési búza már 113,35 ezer forintba, míg a takarmánykukorica 101,5 ezer forintba került. A magas értékesítési lehetőségek miatt fogadták a gazdálkodók nagyon vegyesen a magyar kormány gabonaexportot korlátozó rendeletét, amely ugyan nem teszi teljesen lehetetlenné a külföldi eladásokat, de azokat minden esetben engedélyhez köti. Szakértők szerint étkezési búzából aligha lehet hiány.

Mezőgazdasági munka az ukrajnai Vinnicai régióban

AFP/ Maxym Marusenko

A magyar piacon is közvetett hatásként az árturbulencia érezteti a hatását, közvetlen áruforgalomban alig érinti hazánkat: Ukrajnából mindösszesen az importunk 1,7 százaléka érkezik, a magyar export sem jelentős, 0,7 százalék. Orosz relációban hasonlóan kevéssé érintett Magyarország, az import a nulla tartományhoz közelít, míg az exportunk is csekély, mindösszesen 2 százalék körül van. Fórián szerint azért ezzel együtt van olyan ágazat, amelyet kellemetlenül érinthet a kivitel ellehetetlenülése, vetőmagot ugyanis mind Ukrajnába, mind Oroszországba exportálunk, most ennek a sorsa rendkívül bizonytalan.