Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Unió már véglegesíti az Oroszország ellen Ukrajna megtámadása miatt hozott negyedik szankciós csomagját, számolt be több nemzetközi hírportál is. A The Hill az AP-re hivatkozva azt írja, Josep Borrell Fontelles, az Európai Bizottság alelnöke hétfőn arról beszélt: az új büntetőintézkedések érintik Moszkva piacokhoz történő hozzáférését, a pénzügyi csoportosulásokban való részvételét, valamint acél- és energiaszektort is.
„Még több olyan céget és magánszemélyt szedtünk listába, akik aktívan támogatják azokat, akik aláássák Ukrajna szuverenitását”
– fogalmazott Borrell, hozzátéve, a mostani szankciók újabb csapás a Kreml gazdasági és logisztikai hátterére nézve, melyekre az ukrajnai invázió is épül.
A Politico pedig arról ír: az EU kifejezetten az orosz elitet megcélozva exporttilalmat vezetne be az európai luxuscikkekre. Ez érintené az orosz körökben népszerű kaviárt, bizonyos borokat, szivarokat, gyémántokat, egyes elektronikai eszközöket, hangszereket, bőrből készült bőröndöket, de még billiárd- és bowlingfelszereléseket is. A brüsszeli lap uniós diplomata forrásai szerint a lista igen széles.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke még pénteken arról beszélt, hogy a mostani intézkedéscsomag újabb orosz oligarchák elleni szankciókat, a vas- és acéltermékek importstopját, illetve az orosz energiaágazatba történő európai befektetések tilalmát is tartalmazza.
Korábban írtunk arról, hogy az új intézkedések közt lehet három fehérorosz bank kitiltása a SWIFT-rendszerből, oligarchák beutazási tilalma és vagyonbefagyasztása, Oroszországot kizárása egyes kriptovaluták forgalmazásából, illetve egyes tengeri technológiákhoz való hozzáférésükből. Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap azt mondta, az új csomag Magyarország energiabiztonságát nem veszélyezteti.
Befagyasztott vagyonok, levágott bankok, hitelstop
Az első uniós szankciókat még a Krím-félsziget annektálásakor vezették be Oroszország ellen. Ukrajna február 24-i lerohanása óta azonban jóval súlyosabb és széleskörűbb büntetőintézkedéseket hozott az EU. Az egyik legerőteljesebb intézkedés az ország számos pénzintézetének kizárása volt a bankközi SWIFT kommunikációs rendszerről.
Eddig 702 személyre – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnökre és s Szergej Lavrov külügyminiszterre – és 53 szervezetre vetettek ki tiltásokat. A listán szereplők uniós vagyonát befagyasztották, nem utazhatnak az EU-ba és nem kaphatnak pénzeszközöket a tagállamokból. A személyi szankciók azonban holnapig vannak érvényben, vélhetően ezért döntenek most az új csomagról.
A minszki megállapodásoktól függően félévente megújítva július 31-ig élnek az orosz gazdasági ágazatokkal szembeni korlátozások. A Donyeckben és Luhanszkban lévő oroszbarát szakadár régiók importra, exportra és turizmusra vonatkozó tilalma pedig 2023 februáráig érvényes, ahogyan idén június 23-ig Krímmel és Szevasztopollal kapcsolatban is hasonló intézkedések maradnak. Ezeket évente lehet megújítani.
Oroszországgal ezen kívül az EU felfüggesztette eddig rendszeres kétoldalú csúcstalálkozóit, az ország képviseletét nem hívják meg a G8 találkozókra, diplomatáik és üzletembereik nem kapnak vízumkönnyítést.
Az orosz állami propaganda eszközeiként működő RT és Szputnyik hírcsatornák adását is felfüggesztették az Unió területén. Továbbá Oroszország sem az Európai Beruházási Banktól (EBB), sem az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) nem kaphat már új hitelt.
