Az e hét pénteken induló vizes világbajnokság javít valamit a magyar szállodaipar helyzetén, de ezzel sem tudják behozni az elmúlt három évben keletkezett üzleti lemaradásukat,
A nemzetközi sportesemények – így a vizes világbajnokság is – általában serkentőleg hatnak a turizmusra és a vendéglátóiparra, idén azonban különösen sok nehézséggel kell megküzdenie az ágazatnak. A kétszámjegyű infláció - az energia- és élelmiszerárak fékezhetetlennek tűnő emelkedése, illetve a szomszédban dúló háború - nehezíti a visszatérést a pandémiából. Ezzel szemben a szállodai szobaárak még mindig nem érték el a 2019-es, pandémia előtti utolsó nyáron tapasztalt összegeket – mondja Flesch Tamás, a Magyar Szállodák És Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Az árak tovább fognak nőni, talán nyárra elérik a három évvel ezelőttieket. A HVG érdeklődésére több másik ágazati szereplő is megerősítette, hogy a világpiaci folyamatok őket sem kímélik, így a júniusról júliusra átnyúló vizes világbajnokság idején többletköltségekkel kell számolniuk a pihenni vágyóknak.
Elindult a jegyértékesítés a 2022-es vizes vb-re
Az úszóversenyekre a legolcsóbb jegy 1500, a legdrágább 19 000 forintba kerül.
Máshogy fájhatnak azonban ezek a kiadások a hazai, illetve külföldi turistáknak, hiszen utóbbiaknak euróban értékesítik a szállásokat, így a forint gyengélkedésének csak kis hatása van az árak alakulására. A Danubius vendégeinek 90 százaléka külföldi, a vb idejére elsősorban az Egyesült Királyságból, Németországból, Olaszországból, Izraelből és az USA-ból érkeztek foglalások: ezek a klasszikus küldőországok minden nyár közepén. A Danubius és a margitszigeti Ensana szállodák is több nemzetközi delegációt fogadnak majd, így a külföldi szurkolók száma egyelőre nehezen becsülhető. A Magyar Turisztikai Ügynökség május végi adatai szerint Budapesten 104 ezer vendégéjszakát foglaltak le, ezek nagyrésze a szervezőkből és a versenyzőkből tevődik össze. A külföldről érkező foglalások aránya 60 százalék. A másik nagyobb helyszínen, Szegeden teljesen más arányok mutatkoznak: itt a 10 ezer lefoglalt vendégéjszaka 85 százaléka belföldről érkezett, a legtöbb nemzetközi foglalás pedig Németországból jött.
30 milliárd fölött a vizes vb költsége, de még nőhet - 2700 versenyzőt várunk
Megkezdődött a jegyértékesítés a vizes világbajnoságra, amelyet a japán Fukuoka helyett rendez meg június 17. és július 3. között Budapest. Az eseményt, amelyen a medencés, nyíltvízi és szinkronúszó versenyek mellett vízilabdatornát és műugrásversenyeket is rendeznek majd, 31,5 milliárd forintból rendezik meg. A szervezők azt ígérik, hogy az összeg már csak az árfolyamváltozások miatt lehet magasabb.
Minden évben nagy kérdés, hogy lesz-e elég dolgozó a vendéglátóiparban, a világbajnokság pedig különösen felnagyítja a problémát. A megkérdezett szállodák – bár tapasztalják a munkaerőhiányt – biztosak abban, hogy nem lesz probléma, azonban az egyéb vendéglátóipari egységekben már jelentkezhetnek nehézségek. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a vendéglátóhelyeknek 20-30 százalékos béremelkedésre kell számítaniuk. Egyre nagyobb gond, hogy a munkaerőhiány miatt a munkakeresők olyan magas bérigényeket támasztanak, melyeket az egyéb költségek mellett nem minden munkáltató tud megadni, és ezt már a fogyasztók is érzik az árakon. Kovács szerint a vendégekkel megfizettetett szolgáltatás árára három tényező van a legnagyobb hatással: a bérek mellett az energia- és alapanyagköltségek jelentik a legnagyobb kihívást.
Gyakorlatilag minden megkérdezett piaci szereplő drasztikusnak nevezte a költségek növekedését. Flesch Tamás szerint 40 százalékkal esett vissza a szektor jövedelmezősége a 2019-es évhez képest. Az energiaköltség aránya hétről huszonöt százalékra nőtt, nem kirívó a 400 százalékos energiadrágulás sem. A szállodákat az építőipar drágulása sem segíti, a korábbinál 150 százalékkal magasabbak az építési költségek. Hasonlóan nehezen éli meg az ágazat az élelmiszerek árának növekedését is: Kovács László kiemelte a csirkemell példáját, ahol a vállalkozókra nem vonatkozik a hatósági ár bevezetése, ezáltal a forgalmazók a beszűkült árrést rajtuk próbálják leverni a termék árának megemelésével. Fél évvel ezelőtt 900 forintért vehették a csirke kilóját, most már 2200 forintot kell fizetniük érte.
Összességében 40 százalékkal kevesebb profit marad a vendéglátóhelyeknél, mint 2019-ben, erre reagálva emelik az áraikat a cégek.
A szállodák esetében a megnövekedett érdeklődés is hozzájárul ehhez: a Danubius és az Ensana szobaárai a világbajnokság idején 20-30 százalékkal magasabbak a megelőző időszakhoz képest. A vendéglátóhelyeken rosszabb a helyzet: májusig nagyjából 15 százalékos emelkedés volt megfigyelhető, azonban júniustól kezdve akár havonta is hozzányúlhatnak az árképzéshez. „A vendéglátósok nagyon óvatosak, hiszen tisztában vannak a vendég pszichológiájával” – állítja Kovács László.
A vendéglátóhelyek inkább csökkentik a nyereségüket, minthogy elriasszák a vendégeket, azonban még így is 20 százalékos áremelkedésre érdemes számítani.
Ez az arány viszont jócskán elmarad attól a 40 százaléktól, mellyel Kovács szerint emelnie kéne az árakat a szektornak a biztonságos túléléshez.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
