Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége már meghatározta az emelés alapjául szolgáló képletet.
Már kedden téma lehet a jövő évi minimálbér kérdése a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány egyeztetésén – írja a Világgazdaság.
A lap szerint még soha nem került elő ennyire korán a kérdés – eddig ősszel volt –, a mostani tárgyalási forduló célja, hogy megalapozza az év vége felé esedékes bértárgyalásokat. Ugyanakkor a cikk szerint nem várható, hogy akár a szakszervezeti akár a munkáltatói oldal konkrét javaslatot tegyen a minimálbérek 2023-as összegére, erre legkorábban szeptember végén lehet esély.
A felek a lap szerint hosszútávú megállapodásra törekszenek, mivel lejár a még 2016-ban megkötött alku. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy a minimálbér akkor maradna értékálló, ha az adott évre előre jelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és az előre jelzett reál-GDP-bővülés mértékének összege szerint változna.
A VG úgy számolt, hogy ez alapján 8–13 százalék között kellene emelni, ha a jelenlegi gazdasági folyamatok szerint kellene meghatározni a minimálbér és a garantált bérminimum változását.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.