A 2023-as év tartogatja az igazi problémákat

– így látja legalábbis az Equilor Befektetési Zrt. A társaság szerint jövőre az ideinél magasabb inflációval, rosszabb euró- és dollárárfolyammal, alacsonyabb növekedéssel kell számolni a magyar gazdaságban, még abban az esetben is, ha sikerül megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal, és a Magyarország rendelkezésére bocsátott uniós források 80 százaléka megérkezhet. Ellenkező esetben akár visszaesést sem tartanak kizártnak: ha csak a pénzek 30 százaléka érkezik meg, akkor 0,5 százalékkal csökkenhet szerintük jövőre a magyar GDP. (Emlékezetes: jelenleg a hétéves költségvetésből származó források 35 százalékát tartja vissza az Európai Bizottság, nincs azonban megállapodás sem erről, sem a helyreállítási alapról, amelynek 70 százaléka kifut, ha nincs róla megegyezés az év végéig.)

Az alap forgatókönyv esetében is az idén 13,5 százalékosra (az év vége felé 20 százalék fölé) várt infláció 15 százalékosra nőhet, a gazdasági növekedés lenullázódhat az idei 5 százalékhoz képest, az euró és a dollár jegyzése pedig átlagosan 420 forint közelébe gyengülhet – a paritástól való elmozdulásra és a forint érdemi erősödésére csak két év múlva számítanak az elemzők.

Mindez természetesen nem független attól sem, milyenek a gazdasági kilátások a világban, közelebbről pedig Európában. Török Lajos, az Equilor vezető elemzője kiemelte: az energiaellátás szempontjából nem az idei tél lesz problémás, hanem a 2023-as, hiszen most még fel vannak töltve a gáztárolók, amelyek jó eséllyel tavaszra kiürülnek majd.

A jóslást persze sok ismeretlen befolyásolja a háború alakulásától a téli hőmérsékletekig, alap forgatókönyvként mindenesetre 120-170 euró közötti gázárral számolnak az Equilornál. Török Lajos kiemelte: az Egyesült Államokban van a legnagyobb nyugalom a világ gazdaságai közül, többek között azért is, mert az energia áremelkedése oda nem annyira gyűrűzik be, mint az orosz energiahordozóktól jóval nagyobb mértékben függő európai országokba. Az euróövezetből ehhez képest olyan hírek érkeznek, mint hogy a németek külkereskedelmi mérlege negatívba fordult – ez extrém helyzet, de az viszont általánosságban elmondható, hogy nem igazán van mozgástér az elmúlt évekre jellemző gazdasági mentőprogramokra. Török Lajos szerint a monetáris unión belüli feszültséget erősíti például az, hogy a déli államokban jelentősen növekednek a kötvényhozamok (vagyis az eleve magasabb államadósságokat még magasabb kamatszinttel tudják finanszírozni), egyelőre azonban nem fenyeget adósságválság.

Visszatérve Magyarországra, a mozgástér szűkösségén túl itt más tényezők is befolyásolják a gazdasági adatok alakulását. A 2023-ra növekvő infláció mögött például az év végéig meghosszabbított ársapka-intézkedések is állnak, ezek kivezetése az elemző szerint 1-2 százalékponttal növelhetik az inflációt. Az ősztől érkező magas rezsiszámlák ugyanakkor visszafoghatják a fogyasztást, miközben a magasabb finanszírozási költségek miatt sok beruházás leáll, több szektorban pedig megnőhet a vállalati csődök veszélye is. Az infláció lassú mérséklődése 2024-re válik láthatóvá, de még akkor is átlagosan 7 százalékos drágulással kalkulálnak, és azzal, hogy hosszú évekig még a jegybank céltartománya (vagyis 4 százalék) felett maradhat az infláció mértéke.

Ugyanígy 400 forint felett maradhat tartósan az euró ára – emelte ki Buró Szilárd, az Equilor elemzője –, figyelembe véve azt is, hogy az MNB szigorításai sem voltak eddig képesek megfordítani a gyengülő trendet. A forint annak ellenére gyengült jobban a régiós devizáknál, hogy a régiós szintnek a duplájára nőtt már a jegybanki alapkamat is.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa délután kettőkor közli legújabb kamatdöntését, az alapkamat most 11,75 százalékon áll, elemzők 100 százalékos emelésre számítanak.