“A nagykövetségek megbénulnak, nem tudnak normálisan működni. Nem tudják rendesen fizetni a személyzetet, a szállítókat, még a telefonszámlák is gondot okoznak” - panaszkodott a brüsszeli Politicónak Kamerun nagykövete. Ő a szószólója az Afrikai, Karib-tengeri és csendes-óceáni diplomaták brüsszeli szervezetének, amelynek sok tagállama küszködik azzal a problémával, hogy diplomatái nem tudnak folyószámlát nyitni a brüsszeli bankokban.

Miért nem? Mert az Európai Unió még 2015-ben megfogalmazott egy pénzügyi ellenőrzési csomagot, melyből Belgiumban törvényt csináltak. A bankok erre a törvényre hivatkoznak, amikor megtagadják a folyószámla-nyitást egyes diplomatáktól. Melyik állam érintett? Kamerun nagykövete sorolja a listát saját országát említve az első helyen: Mozambik, Dzsibuti, Trinidad és Tobago, Ghána, Kenya, a Közép-Afrikai Köztársaság, Zöld-foki szigetek.

Kamerun nagykövete azt is elmondta a Politiconak, hogy más földrészek diplomatái is érintettek: itt van például Peru, amelynek nagykövetsége hasonló gondokkal küszködik Brüsszelben.

Mit mondanak a bankok?

Az ING bank brüsszeli szóvivője hangsúlyozza, hogy rendszerszerűen nem zárnak ki egyes nagykövetségeket, hanem minden egyes esetet megvizsgálnak. "Nem diszkriminálunk egyes nagykövetségeket, bár akkor kétségkívül könnyebb lenne a dolgunk, mert az egyéni vizsgálódás nagy teher a számunkra.”

Az érintett nagykövetségek reklamáltak a belga külügynél, amely kérte a Brüsszelben működő bankokat, hogy ne akadályozzák ily módon egyes diplomaták folyószámla nyitását. A Brüsszelben működő bankok udvariasan meghallgatták a belga külügy kérését, de nem változtattak a szigorú ellenőrzésen, mondván jobb félni, mint megijedni.

A belga kormány ezért új rendszert vezet be január elsejétől. Ez arra kötelezi a bankokat, hogy tegyék lehetővé a folyószámla nyitását a diplomatáknak. A bankok háromszor elutasíthatják a kérést, de utána biztosítaniuk kell az alapvető pénzügyi szolgáltatást a szóban forgó diplomatáknak.

A Katar-gate botrány nem jöhetett volna rosszabbkor a pénzügyi problémákkal küszködő brüsszeli nagykövetségek számára. A belga hatóságok 1,5 millió eurót foglaltak le, amellyel Katar és Marokkó megpróbált befolyást vásárolni az Európai Parlamentben.

“Ennek nagy hatása lesz a mi ügyünkre is, ebben tökéletesen biztos vagyok” - búslakodik Kamerun nagykövete.

A pénzügyi ellenőrző hatóság - a Febelfin - nem volt hajlandó részletesen nyilatkozni a Politiconak a Katar-gate-ről, de az európai osztály vezetője elmondta a Politico tudósítójának, hogy “ez az ügy is azt bizonyítja, hogy a korrupció és a pénzmosás nemcsak elméletben létezik. Nemcsak papíron van ilyen kockázat hanem a gyakorlatban is. A belga törvény kiemelten foglalkozik annak kockázatával, ha az érintett politikailag fontos személyiség. Ilyenkor megkettőzött éberségre van szükség.”