A paksi szerződés módosításából kiderül: a kormány kiszervezte a bővítést
Immár nem kell minisztériumi jóváhagyás a Paks II. kivitelezési szerződésének módosításához, és az orosz hitellel kapcsolatos ügyekben is jelentősen nőtt a paksi projektcég szerepe. A kivitelezési ütemtervet a Roszatom és a Paks II. idén év végéig felülvizsgálja.
A paksi bővítés projektcége, a Paks II. Zrt. közzétette a kivitelezési szerződés legújabb, augusztus közepén aláírt módosítását – amely már a hatodik. Ugyan a kormány átláthatóságot ígért, de ez valójában főleg fehérséget jelent: a közzétett dokumentum nagy része – és épp a legérdekesebb részek – ugyanis ki vannak takarva, így továbbra is csak a kormány szava garantálja, hogy a bővítésben nem történtek érdemi változások.
Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlanNem ismerhető meg például, hogy milyen feltételek mellett és milyen módon történnek a kifizetések az orosz fővállalkozó felé, az ezeket részletező melléklet (3 oldal terjedelemben) teljes egészében titkos. Igaz, így volt ez az előző módosítás esetében is.
Az viszont kiderül, hogy a fővállalkozó személyében történt egy újabb technikai változás: a beruházást az Atomsztrojexport nevű Roszatom-leány kivitelezi, a cég a korábbi kivitelező (szintén Roszatom-leány) jogutódja.
Nem megismerhető a telephely-elrendezést részletező melléklet (5 oldal) sem, pedig vélhetően itt találhatóak azok a módosítások, amelyek a bővítésért felelős miniszter, Szijjártó Péter szerint hozzájárulnak a projekt gyorsabb kivitelezéséhez, illetve lekövetik az elmúlt években bekövetkezett technológiai változásokat.
Érdekes módon nem megismerhető a felek közti alapvető megállapodások – illetve az azokat módosító bekezdések – közül több sem.
Már nem kell minisztériumi jóváhagyás
Az ugyanakkor látható, hogy a módosítás töröl egy meglehetősen fontos pontot az eredeti szerződésből, miszerint a szerződés minden módosításához a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium (már nem létezik, jogutódja a Pénzügyminisztérium) és az orosz Pénzügyminisztérium jóváhagyása szükséges.
Már ezt a módosítást is minisztériumi jóváhagyás nélkül kötötték meg, az eredeti szerződéses pont törlése után pedig az összes jövőbeli módosítás megköthető minisztériumi jóváhagyás nélkül.
Mivel a szerződés a Paks II. Zrt. és az Atomsztrojexport-Roszatom között áll fenn, technikailag innentől a bővítés akár a kormány, illetve az azt finanszírozó magyar állam nélkül módosítható.
A Paks II. Zrt. persze állami cég, a vezetőjét – jelenleg a volt eximbankos Jákli Gergely elnök-vezérigazgató – a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezi ki. Vagyis praktikusan aligha reális, hogy a Paks II. Zrt. vezetője önhatalmúlag módosítsa a szerződést, főleg, hogy az magyar állami, illetve uniós engedélyekhez és felügyelethez kötött. Ezzel együtt
a projekt alakítása formailag kikerült a kormány közvetlen irányítása alól.
A minisztériumi jóváhagyást a módosítás a finanszírozási államközi szerződés módosításából vezeti le. Az eredeti, 2014-ben törvénybe foglalt hitelmegállapodás szerint a kölcsön igénylése és jóváhagyása a budapesti és moszkvai minisztériumok feladata. Ezt a 2023-as – már csak veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett – módosítás törölte, egyben teljesen átalakította a hitelben részt vevő szereplők személyét és feladatait mindkét oldalon.
Még betehetnek a szankciók
A 10 milliárd eurós államközi hitelt új orosz (állami) bank nyújtja Magyarországnak a paksi bővítés kivitelezéséhez. A bankváltásra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban megjelölt orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank a legszigorúbb amerikai és európai szankciók alatt áll.
A módosítás értelmében a megállapodás már nem határozza meg konkrétan, hogy orosz és magyar oldalról mely szervezetek vesznek részt a hitel folyósításában és törlesztésében. Az “ügynökök” kilétét orosz részről a moszkvai pénzügyminisztérium, magyar részről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozza meg, a felek tájékoztatják egymást, az ügynökök pedig megállapodnak egymással.
A módosítással Moszkva és Budapest felkészíti a megállapodást arra az esetre, ha az ügynököt vagy ügynököket cserélni kell. Ez logikus, Moszkva ukrajnai agressziójának nem látszik a vége, az Európai Unió de facto gazdasági háborúban áll Oroszországgal, lehetnek, sőt minden bizonnyal lesznek még szankciók. Tehát könnyen előfordulhat, hogy az új ügynök is képtelenné válik a hitelrészletek folyósítására, a törlesztőrészletek fogadására.
Moszkva lényegében bármikor felfüggesztheti
A módosítás értelmében a hitelügyletben csak olyan szereplők (személyek és szervezetek), csak olyan bankszámlák és “a teljesítést befolyásoló egyéb tényezők” vehetnek részt, amelyeket nem érint semmilyen szankciós korlátozás, amely "feladataik ellátását nem teszi lehetővé, akadályozza vagy veszélyezteti”. Ha ebben változás történne, tehát ha például orosz oldalon a kijelölt bank szankciók alá kerülne, akkor 30 napon belül kell új ügynököt kijelölni.
Felmerül persze a kérdés, mi történne, ha a szankciók annyira széles körűvé válnának, ha egész egyszerűen nem maradna orosz oldalon szankcionálatlan bank (szereplő és egyéb tényező), amit ki lehetne jelölni a szabályoknak megfelelő ügynöknek? A módosítás értelmében ilyen esetben az orosz fél 90 nap után egyoldalúan felfüggesztheti a hitel felhasználását.
Ez a kitétel alapvetően logikus, ha az orosz fél képtelen a megállapodás teljesítésére, akkor képtelen rá. Azért fontos szem előtt tartani, hogy a „megfelelő szereplő” meghatározása eléggé laza, már akkor nem megfelelőnek nyilvánítható egy szereplő, ha valamilyen szankciós korlátozás feladatainak ellátását “akadályozza vagy veszélyezteti”. Vagyis nem kell, hogy mondjuk egy orosz bankot közvetlenül a legteljesebb körű szankciók sújtsanak, levágják a globális bankközi SWIFT-rendszerről, stb.
Innentől Moszkva – ha akar – hivatkozhat arra, hogy nem tud olyan ügynököt kijelölni, amelynek feladatellátását ne akadályoznák vagy veszélyeztetnék szankciók, majd 90 nap után felfüggesztheti a finanszírozást.
A paksi projektcég a hitelügyletben is szerepet kap
Bár magyar oldalról ez nem feltétlenül indokolt – hiszen magyarországi szereplőket értelemszerűen nem érintenek szankciók – egy augusztus végi kormányrendelet szerint a Varga Mihály pénzügyminiszternek alárendelt Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) helyett a kifizetésekben „szükség esetén” az atomerőmű-építésért felelős cég saját leányvállalata is közreműködhet. Az eddigi jogszabály szerint az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos kifizetések az ÁKK-n keresztül történtek, amely az állam tulajdona, a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.
Ezekben az ügyekben
szükség esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság helyett, illetve mellett a Finatom Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság eljárhat,
és ennek során, ugyancsak „szükség esetén” a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős miniszter (azaz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter) „által vezetett minisztérium gazdasági szervezete közreműködhet”.
A Finatom Kft.-t nem sokkal korábban alapították, 10 millió forintos jegyzett tőkével. Ügyvezetője ugyanúgy Jákli Gergely, mint az egész Paks II. Zrt.-nek, főtevékenysége pedig összetett adminisztratív szolgáltatás, fordítás, tolmácsolás, fénymásolás.
Összességében a Paks II. Zrt. szerepe az egész bővítésben – a finanszírozásban és a kivitelezési szerződés esetleges módosításaiban – rendkívüli mértékben megnőtt. Legalábbis formailag biztosan, de meglehetősen valószínű, hogy ezzel a projektcég, illetve annak vezetőjének operatív szerepe is jelentősen nő.
A bővítés egyre több aspektusa kerül a Paks II. Zrt-hez, ami borítékolhatóan nem fogja javítani a projekt átláthatóságát,
az ellenzéki politikai szereplők, a sajtó, civil szervezetek, kutatók rálátását és hozzáférését a projekttel kapcsolatos adatokhoz és döntésekhez.
Felülvizsgálják az ütemtervet
A kivitelezés módosítása szerint biztos, hogy a lassan évtizedes csúszásba került bővítés ütemezése újra változik. A módosítás értelmében
az ütemtervet a felek – tehát a Paks II. és az Atomsztrojexport-Roszatom – idén év végéig felülvizsgálják,
figyelemmel arra, hogy a „létező körülmények” hatással vannak a projekt kivitelezésére. A „létező körülmények” és az ugyanitt említett „tényleges kontextus” sok mindent takar és takarhat Moszkva Ukrajna ellen indított háborújától, az EU és Oroszország szankciós háborúján keresztül addig, hogy a Roszatom mind a mai napig nem volt képes olyan tervdokumentációt összeállítani, amire a magyar nukleáris hatóság (OAH) ki tudta volna adni a végleges létesítési engedélyt.
A dokumentum része, hogy azt a magyar fél jóváhagyatta az Európai Bizottsággal. És expliciten leszögezi, hogy a fővállalkozó rendelkezik vagy a megfelelő időben rendelkezni fog a projekt kivitelezéséhez szükséges technológiai, menedzsment- és pénzügyi képességekkel, szaktudással és pénzügyi eszközökkel.
Ezek a formaságok az előző módosításban is szerepeltek, most azonban új olvasatot nyernek. A háborús-szankciós helyzetben egyáltalán nem világos – még akkor sem, ha a nukleáris ipart egyelőre nem érintik közvetlenül szankciók –, hogy a Roszatom képes-e kivitelezni egy erőműépítést az Európai Unió területén, uniós jogszabályi környezetben, uniós előírások szerint, ráadásul úgy, hogy az erőmű főrendszereit nyugati cégek szállítják.
Akadnak még bőven nehézségek
Vagy szállítanák, a német Siemens Energy például még mindig nem kapta meg az exportengedélyt Berlintől az irányítástechnika leszállítására. A német cég szerepét konzorciumi partnere, a francia Framatome veheti át – erről Szijjártó június elején beszélt Párizsban, az EDF francia energetikai vállalat vezérigazgatójával folytatott megbeszélése után. Vagy nem veszi át – az egyeztetés után Szijjártó csak feltételes módban beszélt, illetve a „minden bizonnyal” kifejezést használta. Egyelőre nem született megállapodás arról, hogy a Siemens Energyt kiteszik a projektből, így arról sem, hogy a Framatome átveszi a szerepét, és erről azóta konkrétabb bejelentés sem érkezett.
A helyzet biztosan nem egyszerű, nem világos, a Framatome egyáltalán képes-e technológiailag átvenni a német cég feladatait. Ráadásul a Siemens Energy és a Framatome nem a Paks II. Zrt. beszállítója, hanem a Roszatomé, amely kulcsra kész kivitelezést vállalt. Így tulajdonképpen a magyar miniszter egyáltalán nem illetékes nemhogy eljárni, de nyilatkozni sem a két vállalat viszonyáról. A beszállítói szerződés ismeretének híján nem lehet megmondani, milyen körülmények közt és hogyan lehet egyáltalán kitenni a Siemens Energyt a projektből.
További, az ütemezést és a kivitelezést összességében befolyásoló tényező, hogy a Paks I. és a Paks II. párhuzamos üzemelése esetén a két erőmű hűtése nem lesz megoldható a Dunából, így egyre biztosabbnak tűnik, hogy szükség lesz valamilyen kiegészítő, ez eredeti tervekben nem szereplő beruházásra. Ha nem is hűtőtoronyra, de hűtőtóra. Ami plusztervezést, pluszkivitelezést, és természetesen pluszköltséget jelent. Miközben amúgy is borítékolható, hogy a 2014-ben még esetleg reális 12 milliárd eurós árból a 2020-as években már nem fog kijönni ugyanaz a beruházás.
Roszatom minden áron
A kormány a lehetetlenség határát súroló nehézségek ellenére kitart a Paks II. megvalósítása mellett, és amellett is, hogy a bővítést a Roszatommal hajtja végre. Igaz, ha az az elvárás, hogy a telephelyen 2031-2032-ben egy új, kétszer 1200 megawattos atomerőmű üzemeljen, más lehetőség nincsen. A Roszatomot vélhetően ki lehetne tenni a bővítésből – bár a felmondásra, vis maiorra vonatkozó szerződéses részletek nem nyilvánosak – új kivitelezőt – aki természetesen más technológiát alkalmazna – találni ismét hosszú évekkel vetné vissza a bővítést.
A Pakson működő négy nukleáris blokk élettartam-hosszabbítása eldöntött kérdés, és szinte biztos, hogy megvalósítható. A blokkok jelen állás szerint a 2030-as években mennek sorban nyugdíjba, a hosszabbítással ez a 2040-es vagy a 2050-es évekre tolódik ki. A bővítés elvileg lehetőséget kínálna az egész Paks II.-projekt újragondolására. Azonban az ország villamosenergia-igénye a következő években az elektrifikáció és a kormány iparpolitikája – akkugyárak erőltetett építése – miatt jelentősen nőni fog.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
