Kiadta a részletes tájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének augusztus végi helyzetéról a Pénzügyminisztérium, ez alapján a durva, 3298,7 milliárd forintnyi államháztartási hiányért nagyban okolható az áfabevételek zuhanása.

A részletezés szerint a hiányon belül

• a központi költségvetés 3330,8 milliárd forintos hiányt,
• az elkülönített állami pénzalapok 125,1 milliárd forintos többletet,
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 93,0 milliárd forintos hiányt mutattak.

A központi alrendszer augusztus végi 23 040,9 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 3857,5 milliárd forinttal, 20,1 százalékkal magasabb összegben alakultak. A központi alrendszer augusztus végi 26 339,6 milliárd forint összegű kiadásai viszont mindeközben 4283,4 milliárd forinttal, 19,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatát.

A kormány az éves hiánytervének 97 százalékát már elérte augusztusig

Egy hónap alatt 358 milliárddal nőtt az államháztartási hiány.

Az első nyolc hónap összesített adatai jellemzően a bevételek növekedését mutatják, ha az előző év azonos időszakának összesített adataival vetjük őket össze.

Társasági adóból az év első nyolc hónapjában 749,3 milliárd forint folyt be, 207,3 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A többletet a májusi elszámolásokhoz köthető magasabb pénzforgalom és az előlegek előző évinél magasabb szintje, valamint egyedi és eltérő üzleti éves adózók elszámolásához köthető befizetések hozták össze.

A pénzügyi szervezetek befizetései mérlegsoron 152,9 milliárdot hoztak, ez 111,4 milliárddal több, mint egy éve. Ennek magyarázata a magasabb előlegkötelezettség a pénzügyi szervezetek különadójából, továbbá a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadójából befolyt bevétel.

A kata-bevétel nem meglepő módon nagyot csökkent, 2023 első nyolc hónapjában a költségvetésnek 47,8 milliárd forint bevétele keletkezett, mely 95,8 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Viszont a kisvállalati adóból (kiva) származó bevétel 134,7 milliárd forint volt, ami 29,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi egyenlegnél.

Az energiaágazat befizetései jogcímen a 2023. év első nyolc hónapjában 307,9 milliárd forint folyt be, amely az előző év egyenlegét 244 milliárd forinttal haladta meg. A bázisévhez viszonyítva az eltérést az ezen a jogcímen fizetendő adónemek adószabályainak változása és az extraprofitadók okozzák.

Az év első nyolc hónapjában általános forgalmi adóból összességében 4 352,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 6,2 milliárd forinttal haladta meg. De ez a növekedés kicsi, inkább stagnálásként értelmezhető, és jelzi azt, hogy az infláció miatt az emberek visszafogták kiadásaikat, a háztartások fogyasztása (mennyiségben) több mint egy éve esik már.

A fentiek az első nyolc hónap összesített adatai, azonban, ha csak az idei augusztust vetjük össze a tavalyival, akkor borúsabb képet kapunk, mutat rá a Portfolio. A lap szerint csak a nyolcadik hónapokat összevetve a központi alrendszer bevételei 10,6 százalékkal nőttek ugyan, de a kiadások meg 14,6 százalékkal lettek magasabbak.

És ha az első nyolchavi helyett csak az augusztusi áfabevételeket nézzük, azok 314 milliárd forintot tettek ki, ami 14,5 százalékkal alacsonyabb volt a tavaly augusztusinál. Idén így már a negyedik hónapban fordul elő, hogy az elszálló infláció mellett éves összevetésben csökkennek az áfabevételek. Időarányosan a tervekhez képest az áfabevételek most 710 milliárd forintos elmaradást mutatnak, vagyis a költségvetés elcsúszásáért elsődlegesen ez a terület felelős.