Bár az előzményeket tekintve logikus volt, mégis bombaként robbant a német közéletben a német pénzügyminisztérium hétfői bejelentése, amelynek nyomán azonnali hatállyal befagyasztották költségvetési kifizetéseket az idei évre. A döntés a német alkotmánybíróság egy héttel korábbi ítélete miatt vált elkerülhetetlenné, amely alkotmányellenesnek minősítette, hogy az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormány a koronavírus-járvány leküzdésére létrehozott rendkívüli alapból 60 milliárd euró fel nem használt hitelt a klímavédelmi alapba csatornázott át. Ez óriási csapás a kormányzás szempontjából, hiszen ebből finanszírozta volna a koalíció a kormányprogram számos elemét, például nagyívű fűtés-korszerűsítési és vasútbővítési projekteket vagy a magas energiaárak leszorítását szolgáló egyéb intézkedéseket.

A probléma azonban ennél is jóval nagyobb: az alkotmánybíróság egy szélesebb gyakorlatot ítélt alkotmányellenesnek, amely a már korábban megszavazott hitelengedélyeket későbbi évekre és adott esetben más célokra tol át – megkerülve ezzel a költségvetési fegyelem érvényre juttatását szolgáló adósságféket. Az, hogy a döntés nemcsak egy alapot érint, már múlt kedden kiderült, amikor az alkotmánybíróság egy 200 milliárd eurós gazdaságvédelmi krízisalapból való költést is megakadályozott. A helyzetet bonyolítja, hogy a covidos időszakkal ellentétben most nem áll fenn olyan abszolút szükséghelyzet, amely indokolna ilyen mértékű hitelfelvételt.

A kormánynak súlyos kérdésekre kell rövid időn belül válaszokat adnia. Egyrészt, hogy mi lesz a klímavédelmi alappal, amely 2027-ig 211,8 milliárd euróból gazdálkodott volna – és hogy mely projekteket kell most az ítélet miatt törölni. Másrészt, hogy összesen hány érintett alap van még, és ezeknek a feltőkésítését milyen értékben kifogásolhatja az alkotmánybíróság. (Németországban összesen 29 rendkívüli alap van, de ezek közül számos még az adósságfékről szóló 2009-es törvény születése előtt jött létre. És a legújabbak sem mind friss hitelengedélyekkel finanszíroznák magukat.) A harmadik, ugyancsak akut kérdés a jövő évi költségvetés, amelyről a Bundestagnak december elsejéig kellene döntenie. Mivel a költségvetést újra kell írni, ezért még az is necces, hogy a december 15-ig ülesező szövetségi parlamentnek lesz-e ideje rá még idén elfogadni.

Égszakadás-földindulás: Németország legmagasabb szintű bírósága, a szövetségi alkotmánybíróság megköti a kormány kezét

AFP / Picture Alliance / DPA / Uli Deck

A politikusoknak soha nem elég a pénz

A legtöbb szakértő helyesli az alkotmánybíróság ítéletét. Így van ezzel a német kormány gazdasági szakértői tanácsának korábbi elnöke, Lars Feld is. A freiburgi egyetem gazdaságpolitikai professzora a The Pioneer nevű berlini hírportálnak elmondta: „A politika soha nem elégszik meg a pénzzel, akármennyivel is gazdálkodhat. Ha nem ragaszkodnánk a fiskális szabályokhoz, akkor azzal a jövő generációira rónánk hatalmas terhet az államadósság fenntarthatóságának megnehezítésével”. De mit tehet a kormány és túléli-e a közlekedésilámpa-koalíció a válságot? Ez utóbbira egyáltalán nem lehet mérget venni. A karlsruhei ítélet ismét kiélezte a koalíciós partnerek közötti ellentéteket.

Már a klímavédelmi alaphoz kötődő 60 milliárd eurós hiányt sem lehet egyszerűen a többi tárcánál kicsikart megszorításokkal ellensúlyozni. És akkor ebben még nincs benne a gazdaságvédelmi alap 200 milliárdos hiteléből már elköltött 67 milliárd euró. Ha például a tervezett fontos beruházásoknak legalább egy részét nem akarják lemondani, akkor marad az adóemelés és az adósságfék feloldása.

Most honnan lesznek milliárdok az éghajlatvédelemre? Tüntetés az üvegházhatású gázok ellen ez év szeptemberében, Berlinben

AP / Markus Schreiber

Ez utóbbi azt írja elő, hogy egy szövetségi tartomány egyáltalán nem, és a szövetségi kormány is csak a bruttó hazai termék legfeljebb 0,35 százalékáig vehet fel új hiteleket. Kivétel ez alól csak természeti katasztrófa vagy gazdasági válsághelyzet esetén lehetséges, mint amilyen a már említett koronavírus-járvány volt. Christian Lindner német pénzügyminiszter, az FDP elnöke mindig is világossá tette, hogy pártjának az adósságfék megszüntetése tabu, és egyébként is csak kétharmados többséggel lehet a vonatkozó törvényt megváltoztatni. Ami pillanatnyilag lehetetlennek tűnik, hiszen a kereszténydemokraták CDU/CSU ragaszkodnak ehhez a szabályhoz.

Az FDP vezetője, Christian Lindner szerint az adósságféknek mindenképpen hatályban kell maradnia

IMAGO / Political Moments

Rolf Mützenich szociáldemokrata frakcióvezető felszólította a koalíciós partnereket, hogy úgynevezett „kancellári többséggel” – vagyis az összes SPD-s, zöld és FDP-s képviselő szavazatával – vészhelyzetre való hivatkozással függesszék fel az adósságféket. A felfüggesztés lehetséges, ahogy ez a koronavírus-járványra hivatkozva is történt. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az egyetlen lehetőség az adóemelés lenne. Ennek megszavazásához viszont valószínűleg szintén nem lenne meg a többség a Bundestagban. A harmadik opció még egy brutális megszorítócsomag.

A koalíciót a rossz megítélése tartja még egyben

A válság különösen keményen sújtja a Zöldeket, akik számára politikailag létfontosságúak a klímabarát beruházások. A pártnak már eddig is le kellett nyelnie többek között a menekültügyi törvények szigorítását. Ha a párt központi ügyének, az éghajlatvédelemnek sincs már meg a pénzügyi alapja, akkor fennáll a veszélye, hogy a Zöldek nem látnak perspektívát a kormányzásban való részvételben. A befolyásos környezetvédő csoportok is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak: a Greenpeace például a klímavédelem jelentős visszaeséséről beszélt Németországban.

Az is látszik, hogy a kormánykoalíció tagjai nem egy irányba húzzák a szekeret. Az SPD minden áron el akarja kerülni, hogy nagyobb terhet rójon a lakosságra, különösen a közepes és alacsony jövedelműekre, akiknek – szerintük – már így is sok van a vállán. Az FDP görcsösen ragaszkodik a takarékos költségvetéshez, és túlzónak tartja a Zöldek beruházási terveit, akik a céljaik eléréséért készek lennének újabb adósságok felvételére. Bár Olaf Scholz szövetségi kancellár továbbra is optimista, a kormány megítélése a közvélemény-kutatások szerint abszolút mélyponton van.

Ezt figyelembe véve az új választások kiírása a legrosszabb szcenárió mindhárom pártnak. Jelenleg mind az SPD, mind a Zöldek, mind pedig az FDP kétségbeesetten keresik a helyzetből a kiutat, ami egyelőre még a láthatáron sincs.

Szerző: Jens Thurau. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.

Vezető kép: Borús hangulat a Bundestagban. A felvételen Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD, jobbra) és Robert Habeck alkancellár, valamint gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter (Zöldek).