Miért gyengül húsz éve a forint, mikor a cseh korona eközben egyre erősebb?

8 perc

2024.10.15. 09:18

2024.10.15. 09:41

A forint az uniós csatlakozásunk óta eltelt húsz évben fokozatosan leértékelődik, de nem csupán az euróhoz és a dollárhoz képest, hanem a térség devizáihoz képest is. A cseh korona példáján azonban látható, hogy korántsem kellene így lennie: a korona folyamatosan erősödni tud az euróhoz, pláne a forinthoz képest. Mi az oka a gyengébb teljesítménynek, a folyamatos lecsúszásnak?

A magyarok legalább kétharmada úgy érzi, hogy kéne még havi 200 ezer forint a kényelmes élethez, miközben már a román átlagnyugdíj is lehagyta a magyart.

A megélhetéssel kapcsolatos aggodalmakat csak súlyosbítja, hogy az elmúlt hónapokban látott 390-398-as szinten mozgó euró-forint árfolyam, a múlt héten, amikor Irán rakétatámadást indított Izrael ellen, egészen 402 forintig emelkedett, és bár a hét folyamán többször is visszament 400 alá, mostanra 401 körül stabilizálódott, cikkünk megjelenésekor 400-on áll.

Sokan úgy látják, hogy a jelenlegi külső kockázati tényezők – a közel-keleti válság, az ukrajnai háború – hosszabb távon is velünk maradnak, sőt akár eszkalálódhatnak is, ami fokozza a devizapiaci kockázatkerülést, és így a feltörekvő devizák leértékelődését. Emellett az amerikai gazdaság vártnál jobb teljesítménye a dollár erősödését hozhatja az euróval szemben is, ami szintén nem kedvez a forint erősödésének.

Miért teljesít a forint különösen gyengén a feltörekvő piaci devizák között is?

A külső okok azonban önmagukban nem magyarázzák, hogy miért teljesített a régión belül is a legrosszabbul a forint, és miért esett a lengyel zlotyval szemben is történelmi mélypontra az árfolyama. Arról nem is beszélve, hogy Csehország fizetőeszköze, a cseh korona hosszabb távon folyamatosan erősödik az euróval szemben, ami a külső okokra – az elhibázott brüsszeli szankciókra, az ukrajnai háborúra, a magas energiaárakra, a közel-keleti válságra vagy bármi effélére – hivatkozás megalapozottságát végképp kikezdi.

Ha tehát valaki felteszi magának a kérdést, hogy marad-e a 400-as árfolyam, vagy fokozatosan araszolunk-e az 500 felé, akkor elég megnéznie a hosszabb tendenciákat:

2004. május 1-én, az uniós csatlakozás napján 250 forintot kértek egy euróért, ma több mint 400-at, ami 60 százalékos árfolyamgyengülés húsz év alatt.

Akkori versenytársunk, Csehország fizetőeszköze, a korona viszont folyamatosan erősödött az euróhoz, pláne a forinthoz képest. Az uniós csatlakozáskor 32 koronát kértek egy euróért, míg ma csak 25,3-at.

Aznap egy korona 7,74 forintot ért, ma 15,86-ot, ami ebben a relációban több, mint 100 százalékos leértékelődés.

Míg tehát a cseh korona árfolyama az elmúlt években folyamatosan és nagymértékben erősödött az euróhoz képest, addig a forint árfolyama a zlotyét meghaladó mértékben gyengült.