Lengyel költségvetés: Donald Tusk miniszterelnök győzött, Duda meghátrált

A költségvetésből törölték a többség által szintén törvénytelennek tartott Országos Bírósági Tanács tagjainak napidíjfedezetét is, és csökkentették a Legfelső Bíróság és a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséjét.

Lengyel költségvetés: Donald Tusk miniszterelnök győzött, Duda meghátrált

Andrzej Duda köztársasági elnök meghátrált: nem vállalta a vétót, pénteken aláírta a 2025-ös költségvetési törvényt.

Sokan azt várták, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldi a büdzsét, mert alkotmányellenesnek tartja, hogy törölték belőle az alkotmánybírák fizetését. Ezzel viszont megakadályozta volna a pedagógusok és más közalkalmazottak béremelését, a nyugdíjemelést, az általa is kiemelt fontosságúnak tartott hadseregfejlesztést.

Ezt a kormánnyal egyébként nagyon feszült viszonyban álló köztársasági elnök, aki szinte naponta keveredik szóváltásba a miniszterelnökkel, nem merte vállalni. Támogatóitól, a jobboldali ellenzéktől máris éles bírálatokat kapott emiatt.

A lengyel jog szerint aláírás és kihirdetés után is kérhet alkotmányossági vizsgálatot – ezt tette most is –, de ennek nincs jelentősége: az Ab döntését a kormány figyelmen kívül fogja hagyni, hiszen a bérmegvonást is éppen az Ab legitimitásának hiányával indokolja.

A 2023 őszén alakult parlamenti többség már tavaly lemondásra szólította fel az Ab-t, mert két tag megválasztását törvénysértőnek tartja, és emiatt az egész testületet elutasítja, döntéseit nem teszi közzé, és ezzel megakadályozza a hatályba lépésüket. A szejm törvényt hozott az Ab átalakításáról, ez azonban az államfő vétója miatt nem vált hatályossá.

A költségvetésből törölték a többség által szintén törvénytelennek tartott Országos Bírósági Tanács tagjainak napidíjfedezetét is, és csökkentették a Legfelső Bíróság és a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséjét.

Továbbá az elnökválasztási kampány elindulása után továbbra sem fizetik ki a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező korábbi kormánypárt, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) költségvetési támogatását, mert a kormány az Állami Választási Bizottság több, egymásnak ellentmondó határozata közül azt ismeri el, amely szerint a támogatás a 2023-as parlamenti választási kampány során elkövetett szabálytalanságok (elsősorban az állami pénzek pártpropagandára történt felhasználása) következtében nem jár.

Mindebből látható: az Európai Bizottság tavaly nyári döntése, amely szerint Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, inkább megelőlegezett bizalomnak volt tekinthető.

Az államfő aláírása után hatályba lépő költségvetés fő baja egyébként nem az, hogy hiányzik belőle az alkotmánybírák béralapja, hanem hogy a hiány 289 milliárd złoty, a GDP 7,3%-a, vagyis nagy kockázatokat tartalmaz. Közben folyik az elnökválasztási kampány – május 18-án szavaznak a lengyelek –, és teljesen kiszámíthatatlan az eredmény.

A mostani jobbközép vezető kormánypárt jelöltjének, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesternek úgy kellene a jobboldalon is támogatókat szereznie, hogy közben meg kell küzdenie saját támogatóik csalódottságával, mert választási ígéreteik zömét nem teljesítették részben a köztársasági elnök és más „örökölt” tényezők, részben saját koalíción belüli ellentéteik miatt.

Az viszont csaknem biztos, hogy ha nem ő győz, akkor az elvben 2027-ig mandátummal rendelkező Tusk-kormánynak is vége, mert a formailag párton kívüli, de markánsan PiS-támogató Karol Nawrocki történész győzelme esetén visszatér a politikai ellenfeleit máris börtönnel fenyegető, bosszút lihegő Kaczynski is. És vele mindaz az illiberális politika, amitől nagy nehézségek közepette és mérsékelt eredményességgel próbálnak megszabadulni 2023 decembere óta.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A végtelen lehetőségek iparága

Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.