ING: 1,4 százalékos negyedéves bővülés kell a célok tartásához

A negyedik negyedéves GDP adatközlés előtt már sejteni lehetett, hogy a magyar gazdaság nem zárta túlságosan erősen a tavalyi évet – írja Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte eléggé ambivalens érzésekkel lehet nézni a friss számokat. Egyrészt a 0,5 százalékos negyedév/negyedév növekedés egyértelműen kimozdította a magyar gazdaságot a technikai recesszióból, ami jó hír. Ezzel szemben – szezonális és naptárhatással kiigazítva – év/év alapon a GDP-bővülés csupán 0,2 százalékos volt a negyedik negyedévben, ami gyenge teljesítmény, a kilábalás tempója eléggé lomha – teszi hozzá az elemző.

Ráadásul így az év egészét érintő növekedés a bruttó hazai termék volumenében csupán 0,5 százalék volt. Ennyivel nőtt tehát a magyar gazdaság 2024-ben, ami messze alulmúlta az év elején megfogalmazott várakozásokat. Ez már a második év, amikor a hazai GDP érdemben negatív meglepetést okoz.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye is csökkent éves bázison 2024 negyedik negyedévében. Véleménye szerint az agrárium a rossz időjárás és a magas bázis együttes hatása miatt lett komoly negatív hozzájáruló. Az iparból továbbra is hiányzik a külső kereslet impulzusa, a globális készletezési ciklus még nem fordult meg.

Az építőipar nagyon hektikusan mozog, de egyértelműen érezhető, hogy mind a vállalatok, mind a háztartások révén, de leginkább a költségvetési szigor miatt visszafogottabb állami megrendelések okán gyenge a teljesítmény – véli a szakértő.

Itt vélhetően azonban a külföldi szolgáltatások igénybevétele (vagyis az import élénkülése) is megjelenhetett ezzel párhuzamosan. „Vagyis felhasználási oldalon arra számítunk, hogy a fogyasztás lehetett a húzóerő, a beruházások vélhetően minimális javulást mutathattak, miközben a nettó export a korábbinál nagyobb mértékben húzta vissza a gazdaság teljesítményét” – fejtegeti Virovácz.

A frissen beérkezett statisztika alapján ugyanakkor már megállapítható szerinte, hogy „a gazdasági momentum gyenge, mivel az áthúzódó hatás lényegében zéró”. Vagyis ebből a szempontból a bázishatás nem segíti az idei év GDP-növekedését.

A magyar gazdaságnak átlagosan 1,3-1,4 százalékos negyedév/negyedév növekedési rátákat kellene produkálnia 2025 folyamán, hogy a kormányzati 3,4 százalékos előrejelzés teljesüljön. „Ez egyáltalán nem irreális és nem tűnik lehetetlennek, hiszen a Covid-válság előtti időszakban és a Covid utáni helyreállási periódusban is tudott ilyet a magyar gazdaság. Ugyanakkor azokban az években jelentősen támogatóbb volt a költségvetési és monetáris politika, ami manapság nem mondható el.”

Ráadásul a külső kereslet is sokkal gyengébb, mint akkoriban és a fogyasztói és üzleti bizalom is törékenyebb, sőt az elmúlt hónapokban gyengülő trendet mutatnak ezek a felmérések. Egy ilyen gazdasági környezetben az ING Bank továbbra is kitart a korábbi előrejelzése mellett, miszerint 2025-ben átlagosan 2 százalék körüli lehet a GDP-bővülés.

A gazdasági növekedést vélhetően a javuló fogyasztás és beruházás hajthatja, ugyanakkor mindez jelentősen élénkülő importtevékenységgel is jár majd. Amennyiben pedig a külső keresletben nem történik gyors és gyökeres változás, úgy a nettó export érdemben visszafogja majd a gazdasági teljesítményt.

Erste: a fogyasztás lehet a növekedés motorja, a mérsékelt béremelés közbeszólhat

Az idei év szempontjából kisebb és nagyobb kérdőjelek is villognak a főbb tényezők felett. Meghatározó növekedési motor lesz – a tavalyi évhez hasonlóan – a fogyasztás, melyet a reálbérek növekedése és a rendkívüli kamatkifizetések is hajtanak – írja Nagy János, az Erste elemzője. Ugyanakkor a tavalyi gyenge gazdasági teljesítmény következtében lényegesen alacsonyabb béremelések miatt a korábbi, 4-5 százalékos reál felértékelődés várakozásnál mérsékeltebb lehet a fizetések vásárlóerejének változása. Szintén fékezhetik a költéseket a romló inflációs kilátások és az ismét emelkedő árazási várakozások is – teszi hozzá.

Ezzel együtt szerinte a legnagyobb bizonytalansági tényező a külpiacok helyzete és ezzel együtt az itthon kiépülő exportkapacitások kihasználtsága. A német gazdaság stagnálása több éve tartó folyamat és egyelőre kevés pozitív jel mutatkozik arra, hogy belátható időn belül szignifikáns dinamizálódás következhet be. Az EU legnagyobb gazdaságának GDP változására egyre alacsonyabb előrejelzések érkeznek. Nagyjából hasonló mértékben bizonytalan ezzel párhuzamosan az elektrifikáció európai elterjedésének további sebessége. Összességében a jelenlegi 2 százalékos, idei növekedési előrejelzésükhöz kapcsolódó kockázatok egyelőre kiegyensúlyozottnak tűnnek: ennél valamivel kisebb és nagyobb ütem is benne van a pakliban – írja Nagy János.