Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Komoly hatással lehet a Mini-Dubajjal kapcsolatos esetleges jogi ügyekre egy január 28-i jogszabályváltozás, amely a polgári peres eljárások megindításának illetékeire vonatkozik – írja a Telex.
A cikk szerint, ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az Eagle Hills Kft. rákosrendezői, 50,9 milliárd forintos projektjét valaki jogi úton megtámadja, akkor azonnal 260,3 millió forint illetéket kell befizetnie.
Eddig a követelés összegéhez igazodó 6 százalékos illetékmérték volt érvényben, 1,5 millió forintos plafonnal. Az illetékplafont azonban eltörölték, és egy kilenc szintből álló, sávos rendszert vezettek be. Készítettek egy illetékkalkulátort is, ahol a pertárgyérték megadásával kiszámítható a perindításkor fizetendő illeték összege.
A változtatással a nagy pertárgyértékű ügyek esetén nagyot nőtt az illetékfizetési kötelezettség. A rákosrendezői beruházás esetén bonyolíthatná a helyzetet, hogy a főváros a projekt egészére, vagy egy bizonyos részterületre indítana pert, utóbbi esetben az illeték csak arányosan kisebb lenne.
Hogy áll most a Mini-Dubaj-ügy? A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a főpolgármester javaslatára kinyilvánították, hogy a főváros – a BKM Zrt.-n keresztül – élni kíván a rákosrendezői barnamezős beruházás területén az elővásárlási jogával. A fővárosi cégnek azért van elővásárlási joga az egyik telekre, mert az egyik azon álló épület a tulajdonában van.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábban azt közölte, hogy a BKM ettől még nem veheti meg Rákosrendezőt, mert az Egyesült Arab Emírségekkel kötött és törvénybe foglalt nemzetközi szerződés értelémben csak annak lehet eladni a területet, akit az arabok kijelölnek. Gulyás Gergely pedig azt vélelmezte, hogy a nemzetközi szerződés egy magasabb rendű dokumentum, ami felülírja a távhő jogait.
Az ügyben most Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke azt mondta, a fővárosnak egyértelműen van elővásárlási joga. Ha él vele, akkor ugyanannyiért kell megvennie és ugyanabban az ütemezésben kell fizetnie, mint az arab beruházónak. A szerződés értelmében a terület ára 50,9 milliárd forint, fizetni szakaszosan kell, az utolsó részletet 2039-ig. Ugyanakkor, ha a főváros él az elővásárlási jogával, az állam is élhet a visszavásárlási jogával, a kör ezzel bezárul.
