Elemzők az inflációról: valami lesz, 4-5 százalék között
Sok a bizonytalanság a kormányzati árkorlátozások, az időjárás és a munkaerőpiaci folyamatok miatt – mondják elemzők az inflációs adat publikálása után.
Sok a bizonytalanság a kormányzati árkorlátozások, az időjárás és a munkaerőpiaci folyamatok miatt – mondják elemzők az inflációs adat publikálása után.
A kormány nemrég úgy döntött „a magyar családok és a nyugdíjasok védelme érdekében” több drogériai termék is bekerül az az árfigyelő rendszerbe, és – mint kiderült – ezzel leginkább a borotválkozást olcsósította. Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének. Adóoptimalizálás hívta életre például Frankenstein csirkéit az Egyesült Államokban, a rövidülő ruhákat vagy a nagy vakablakboomot Nagy-Britanniában, és emiatt lényegült át a sör levessé a bajoroknál.
Idén legjobb esetben 0,8 százalékponttal mérséklik az inflációt a kormányzati árkorlátozások, de minél többet hosszabbítgat a kormány, a hatás annál csekélyebb lehet. Cserébe a korlátozások kivezetése után magasabb lesz a pénzromlás. És hiába várt árversenyt Nagy Márton, a drogériákra kiszabott korlátozás hidegen hagyta a háztartási cikkeket is árusító egyéb üzleteket.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Idén nem, jövőre viszont már visszaállhat a magyar gazdaság a növekedési pályára Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, aki úgy látja, hogy az árrésstopok hosszú távon magasabb árakhoz vezethetnek, a vámháborúból viszont az EU, és így Magyarország is nyertesként kerülhet ki.
Az OKSZ főtitkára szerint a kiskereskedőket hasonló ideológiai előítéletek sújtják, mint az 1960-as években.
Csak Romániában és Észtországban volt magasabb az infláció májusban, mint a magyarországi 4,5 százalék. Az uniós átlag 2,2 százalék volt.
Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy az intézkedések a külföldi láncokat érintik, ezért indít kötelezettségszegési eljárást. A kiskereskedelmi különadó ügye halad a bíróság felé.
A cég szerint komoly kihívások elé állítja őket az árréstop.
Az árrésstopos termékek ára csökkent, keresztárazás nem volt, mégis növekedtek az árak, ami az OKSZ szerint azt jelenti, hogy a drágulás oka máshol keresendő.
Ez a HVG májusi bevásárlókosara.
Gazdasági fellendülés és az infláció csökkenése nélkül nincs esély arra, hogy a magyar családok helyzete érdemben javuljon.
Eltűnhetnek az akciók a boltokból, ha marad az árrésstop, figyelmeztet a Tesco-vezér.
Boltbezárásokra, romló GDP-adatokra figyelmeztet egy, az árrésstop hatásait utólag elemző hatástanulmány. Az Országos Kereskedelmi Szövetség ez alapján kéri az intézkedés kivezetését a kormánytól, akár több lépcsőben is jó nekik.
Aggódni kezdtek a patikák, miután a nemzetgazdasági miniszternek feltűnt, hogy drágulnak a gyógyszerek.
Átlagosan 25 százalékkal csökkent az árréstopos drogériai termékek ára az NGM szerint. Leginkább egyebek mellett a borotvák, borotvahabok, borotvazselék ára csökkent.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozásai a további bizonytalanság elkerülése érdekében javaslatot tesznek le a kormány asztalára az árrésstop zökkenőmentes kivezetésére. Az OKSZ az objektív helyzetértékelés érdekében a javaslatok kidolgozásával külső gazdasági tanácsadó társaságot bízott meg.
A drogériai termékek árait is le kell jelenteniük a boltoknak az Árfigyelőbe.
A magas infláció kiszámíthatatlanságot okoz és rontja a versenyképességet, de a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalának résztvevői szerint az árrésstop alkalmatlan az infláció letörésére.
A drogériákban is életbe lépett az árrésstop, így most végre két tubus fogpasztára is telik a nemzetgazdasági miniszternek, örülhetnek a gyerekek.