Havi 13 milliárdos veszteséget okoz a kereskedőknek az árrésstop, elbocsátások jöhetnek a boltokban
A Kereskedelmi Szövetség szerint nem old meg semmit az árrésstop meghosszabbítása.
A Kereskedelmi Szövetség szerint nem old meg semmit az árrésstop meghosszabbítása.
Az intézkedés nem csökkenti az inflációt, a negatív hatásai viszont egyre súlyosabbak.
A miniszterelnök a bejelentést a zártkörű Harcosok Klubja Facebook-csoportban tette.
A tejtermékeket és a tojást vizsgálta a hatóság. Kiderült, hogy a beszállítói árak emelkedtek meredeken, ami már az árrésstop előtt is sokszor veszteséges értékesítésre kényszerítette a kiskereskedőket.
Hiába nőtt a bolti forgalom, a növekedés elmarad a reálbérekétől, ez a vásárlói elbizonytalanodás jele a szervezet szerint.
Az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó ellenére csökkentette veszteségét a Tesco, de így is a második évet zárta veszteséggel.
A kormány is elismerte már, amit az agrárkutatók régen mondanak: az aszály miatt nőhet a drágulás. Az árakat azonban más tényezők is mozgatják.
A jól keresők szerint olcsóbbak lettek az élelmiszerek, a nyugdíjasok többsége viszont nem csak egyszerűen drágulást érez, hanem abban is biztos, hogy ezt az árrés szabályozása okozta.
Sok a bizonytalanság a kormányzati árkorlátozások, az időjárás és a munkaerőpiaci folyamatok miatt – mondják elemzők az inflációs adat publikálása után.
A kormány nemrég úgy döntött „a magyar családok és a nyugdíjasok védelme érdekében” több drogériai termék is bekerül az az árfigyelő rendszerbe, és – mint kiderült – ezzel leginkább a borotválkozást olcsósította. Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének. Adóoptimalizálás hívta életre például Frankenstein csirkéit az Egyesült Államokban, a rövidülő ruhákat vagy a nagy vakablakboomot Nagy-Britanniában, és emiatt lényegült át a sör levessé a bajoroknál.
Idén legjobb esetben 0,8 százalékponttal mérséklik az inflációt a kormányzati árkorlátozások, de minél többet hosszabbítgat a kormány, a hatás annál csekélyebb lehet. Cserébe a korlátozások kivezetése után magasabb lesz a pénzromlás. És hiába várt árversenyt Nagy Márton, a drogériákra kiszabott korlátozás hidegen hagyta a háztartási cikkeket is árusító egyéb üzleteket.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Idén nem, jövőre viszont már visszaállhat a magyar gazdaság a növekedési pályára Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, aki úgy látja, hogy az árrésstopok hosszú távon magasabb árakhoz vezethetnek, a vámháborúból viszont az EU, és így Magyarország is nyertesként kerülhet ki.
Az OKSZ főtitkára szerint a kiskereskedőket hasonló ideológiai előítéletek sújtják, mint az 1960-as években.
Csak Romániában és Észtországban volt magasabb az infláció májusban, mint a magyarországi 4,5 százalék. Az uniós átlag 2,2 százalék volt.
Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy az intézkedések a külföldi láncokat érintik, ezért indít kötelezettségszegési eljárást. A kiskereskedelmi különadó ügye halad a bíróság felé.
A cég szerint komoly kihívások elé állítja őket az árréstop.
Az árrésstopos termékek ára csökkent, keresztárazás nem volt, mégis növekedtek az árak, ami az OKSZ szerint azt jelenti, hogy a drágulás oka máshol keresendő.
Ez a HVG májusi bevásárlókosara.
Gazdasági fellendülés és az infláció csökkenése nélkül nincs esély arra, hogy a magyar családok helyzete érdemben javuljon.