Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint júliusban már tényleg elkezdődött a repülőrajt, de legfeljebb a választási osztogatásban, a gazdaság ugyanis a harmadik negyedévben is stagnált a második negyedévhez képest. Éves alapon 0,6 százalék volt a növekedés. Az első három negyedévben összesen 0,2 százalékkal nőtt Magyarország GDP-je éves alapon. A magyar gazdaság tulajdonképpen 2022 közepe óta nem volt képes érdemi növekedést felmutatni.
„A szomszédunkban zajló háború elhúzódása, az EU rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodása és Brüsszel háborúpárti politikája gátolja a gazdaság növekedését” – magyarázta a szokásos propagandapanelekkel a harmadik negyedéves GDP-adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az NGM előrejelzést is adott: „amíg ez nem változik” (vagyis a háború, a vámmegállapodás, a háborúpárti Brüsszel), addig
ez a növekedési ütem a reális, a gazdasági növekedés gyorsulásához és az európai konjunktúrához békére van szükség.
Bár a szaktárca a külső körülményeket okolja, az érvelést legalábbis részben cáfolják az uniós szintű adatok. Az Eurostat adatközlése szerint a harmadik negyedévben uniós átlagban 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, tehát egyáltalán nem minden országot szögezett a padlóhoz a háború.
A gazdasági repülőrajt elmaradt, ami a kormánynak elég kellemetlen lehet, a GDP-adatközlés pillanatától a kommunikációs gépezet látványosan ledobott minden féket és ellensúlyt, szakított a racionalitással és a természeti törvényekkel, majd hiperűrsebességre kapcsolt.
A hét mémje: repülőrajt helyett
A hét mémje: GDP és minden más
Az internet
Lesz valami, valamikor, valahogyan
A kormány teljes gőzzel folytatta a választások előtti osztogatást. Vagy legalábbis a választások előtti ígérgetést. „Hosszú vita volt a 14. havi nyugdíjról. Azt eldöntöttük, hogy lesz, annak a bevezetési rendjén dolgozunk most még” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán. Ez alatt azt kell érteni, hogy
a kormányban még nem tudják, egy év múlva vezetik be kétheti járandósággal, esetleg két év múlva egyheti járandósággal, stb.
A probléma természetesen az, hogy egy plusz havi nyugdíj sok pénzbe (jelenleg évi 500 milliárd forintba) kerül a költségvetésnek. Lenne persze hol spórolni, 2024 júniusa óta az Európai Bizottság már 600 millió eurót vont le a Magyarországnak járó uniós támogatásokból annak a bírósági ítéletnek a nyomán, amely megállapította, hogy a hazai jogrendszer nem felel meg az uniós szabályoknak a menedékkérőkkel kapcsolatban. A magyar kormány a fizetési felszólításokra nem reagál, így késedelmi kamatokat is fizetni kell a napi egymillió euró mellé, ennek mértéke jelenleg 5,5 százalék. Az eddig levont összeg nagyjából kétheti nyugdíjkiadásnak felel meg.
Az árrésstop örök, hiába káros és nem is kell senkinek
A 14. havi nyugdíj valamikori valamilyen ütemezés szerinti bevezetésénél konkrétabb intézkedést jelentett be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter épp a GDP-adatközléssel egyidőben. A kormány 2026. február 28-áig meghosszabbítja az árrésstopot az élelmiszerekre és a drogériai termékekre is. A miniszter azt is elmondta, hogy az érintett termékek sorát december 1-jétől további 14 élelmiszertétellel egészítik ki.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebookon tette közzé, pontosan mely élelmiszerekre terjeszti ki a kormány decembertől (a február végéig meghosszabbított) árrésstopot.
árrésstop december
Nagy Márton/Facebook
A minisztérium le is rajzolta a termékeket, ha valakit esetleg megrettentenének a felsorolások.
Teljesen érthetetlen, hogy a kormány választása miért épp ezekre a termékekre esett, köztük az idénygyümölcs paradicsommal, körtével, szilvával, véletlenszerű marharészekkel.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árrésstop meghosszabbítását és kiterjesztését nem előzte meg semmilyen egyeztetés. Ugyanakkor azt is elmondták sokadszor, hogy amíg veszteséges értékesítésre kényszerítik a kereskedőket, addig egyre nagyobb bajba kerülnek a kisboltok, és nem lesz tere az árérzékeny vásárlók körében népszerű akcióknak. Az OKSZ szerint szerint az intézkedést már rég ki kellett volna vezetni, hiszen az élelmiszer-infláció március óta 5 százalék alatt van, a legfrissebb, szeptemberi adatok pedig nem mutattak növekedést az előző hónaphoz képest.
Ezt a HVG bevásárlókosarának adatai is megerősítik: szeptemberben az átlagos kosárérték egyenesen csökkent az előző havihoz képest, októberben pedig nagyjából forintra megegyezett a januárival.
Az árrésstop elég nyilvánvalóan kampányfogás, de kérdés, annak mennyire hatékony. Az emberek 60 százaléka szerint nem az árrésstop fogja megoldani a drágulást – derült ki a Publicus Intézet közvélemény-kutatásából. A felmérés alapján az emberek 51 százaléka teljesen egyetért azzal a megállapítással, hogy az árrésstop választási eszköz, és a teljes népesség 9 százaléka is inkább egyetért ezzel a megállapítással.
Még a fideszes szavazók között is 34 százalék az aránya azoknak, akik választási eszköznek látják az intézkedést,
míg az ellenzékiek között 83 százalék véli így, de még a bizonytalanok 57 százaléka is annak tartja.
Arra is rákérdeztek, hogy ki mennyire érezte úgy, hogy az árrésstop miatt érdemben kevesebbet fizet a kasszánál, és a válaszadók alig 5 százaléka volt vele így.
Még a Fidesz–KDNP hívei körében is csak 11 százalékos volt az arányuk, miközben az ellenzékiek 2 a bizonytalanok 4 százaléka érezte ezt.
A Mol, esetleg az ukránok, pedig valójában Trump
De nem csak a nagy boltláncok és a drogériák szívhatják a fogukat. „A benzinárak máris megugrottak. Nagy Márton gazdasági minisztert megbíztam, hogy tárgyaljon a Mol vezetőivel, és
tegye világossá, hogy a vállalat a kieső profitját nem pótolhatja a vásárlók rovására, üzemanyagár-emeléssel
– adott tájékoztatást Orbán Viktor a Facebookon a Mol finomítójában történt tűzesetről.
Ugyan a Mol rögtön a tűzeset után közölte: nincs külső beavatkozásra utaló jel, Orbán most burkoltan az ukrán felelősséget firtatta: „A lengyel külügyminiszter azt tanácsolta az ukránoknak, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket. Reméljük, nem erről van szó” – írta.
Valójában az üzemanyagok drágulása mögött nem a battai incidens áll, hanem a Donald Trump amerikai elnök által az orosz Lukoilra és Rosznyeftyre bevezetett békeszankciók, amelyek miatt megugrott az olaj világpiaci ára. A szankció a jelek szerint működik. „A Lukoil közli, hogy mivel több állam korlátozó intézkedéseket vezetett be a vállalat és leányvállalatai ellen, nemzetközi eszközeit el kívánja adni. A potenciális vásárlók ajánlatainak elbírálása megkezdődött” – állt a cég hétfői közleményében.
Kezdődik a washingtoni békecsata
Orbán Viktor mindenesetre – Szijjártó Péter és Lázár János kíséretében – Washingtonba utazik, ahol igyekezhet majd meggyőzni Trumpot, hogy a szankciók nem működnek, csak a háborúpárti országok akarnak szankciókat. No meg arról, hogy Magyarország továbbra is vásárolhasson orosz energiahordozókat. Kérdés, ez mennyire lesz sikeres.
Az Egyesült Államok ugyanis elvárja, hogy azok az országok, – Magyarország, Törökország és Szlovákia – amelyek orosz olajat és gázt vásárolnak kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz energiahordozókról
– mondta Matt Whitaker a Fox Newsnak adott interjúban. Az Egyesült Államok NATO-nagykövete Magyarországgal kapcsolatban azt is kijelentette, hogy ellentétben a szomszédos országokkal „eddig semmilyen tervet nem készített, és nem is tett aktív lépéseket ebben az irányban”.
Washingtoni útitársait Orbán egy AI-generálta videóval jelentette be, amiben rá jutott Amerika Kapitány szerepe. Ha másra nem, arra biztosan jó a mesterséges intelligencia, hogy Szijjártó Pétert Pókembernek öltöztesse. Amúgy az AI-ipar körül egyre több a vészjel. Maroknyi AI-cég dollár-százmilliárdokat dobál egymásnak, ömlik a befektetői pénz, miközben a megtérülés egyelőre minimális. A mesterséges piacduzzasztás közepette ráadásul a felmérések azt mutatják, hogy az AI egyelőre pont az ellenkezőjét hozza annak, mint amire elsődlegesen szánják, és egyre erősebbek a párhuzamok a dotkomlufival.
A hét képe: a Békebosszúállók
TikTok / Szijjártó Péter
A Strabag baszakszik, Trump békül
Orbán talán azért viszi magával Lázárt, mert a közlekedési miniszter tud egyszerűen egyenesen és keményen fogalmazni. „Úgy mondom, ahogy felénk szokták, a Strabag átbaszott bennünket” – mondta Lázár János arra a kérdésre válaszolva, hogy át lesz-e adva időben az M30-as autópálya Szikszó és Miskolc közötti szakasza. A miniszter szerint a szakasz eleve a Strabag hibája miatt süllyedt meg és a cég azt vállalata, hogy ezt 10 hónap alatt kijavítja.
A Strabag korábban azt közölte, hogy az októberi határidőt nem vállalták, azt a tárca ultimátumként közölte velük, a munka pedig technológiai okokból halad lassan.
Utóbb a közlekedési miniszter azzal vádolta meg a Strabagot, hogy a Tiszát támogatja.
Lázárnak még egy fontos fellépése volt a héten. A Nyugati pályaudvarról 20 perc alatt elérhető lesz a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a járatok 5-10 percenként indulhatnak – erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt a Lázár János építési és közlekedési miniszterrel közösen. A két tárcavezető a repülőtér kötöttpályás vasúti kapcsolatának megvalósításával kapcsolatos terveket és célkitűzéseket mutatták be.
A gyorsvasút megteremtésére vonatkozó koncepciót elfogadta a kormány, 27 kilométernyi vasút épülhet meg két vágányon, Kőbányától Monorig, bekötve az országos gerinchálózatba a repteret. A Nyugati pályaudvarból 20 perces menetidőre lehet számítani, a jegyár 3-4 ezer forint lehet. A megvalósításra nemzetközi tendert írt ki a kormány, arra koncesszió keretein belül kerülhet sor.
Közben kínai légitársaságok, logisztikai és e-kereskedelmi vállalatok terjeszkednek a budapesti repülőtéren, hogy könnyebben tudjanak az európai piachoz férkőzni.
Európa különösen fontos Kínának a Washingtonnal folytatott kereskedelmi és vámháború közepette. Igaz, abban enyhülés látszik. A kínai termékekre kivetett vámok 57-ről 47 százalékra mérséklésében egyezett meg Hszi Csin-ping kínai elnökkel – közölte Donald Trump amerikai elnök kettejük találkozója után repülőgépe, az Air Force One fedélzetén újságírókkal. A Reuters beszámolója szerint
a vámok mértékének csökkentéséért cserébe Peking beleegyezett, hogy továbbra is vásárol majd amerikai szójababot, nem állítja le a ritkaföldfém-szállítmányokat,
és lecsap a fentanilcsempészekre.
Első Blikkre a Fidesz a legglamourosabb
A hazai választási készülődésre visszatérve, alighanem ahhoz kapcsolható az elmúlt időszak legnagyobb médiapiaci eseménye: pénteken jelentették be, hogy az Indamedia felvásárolja a Ringier Hungary-t. Az Indamedia-cégcsoporthoz tartozik többek között az Index, a Femina, a Dívány, a port.hu és a Totalcar is. Az Indamedia Network a magyar médiapiac egyik legnagyobb szereplője, amely a digitális, print- és reklámügynökségi piacokon is jelen van. A holdingvállalat fele részben Vaszily Miklós, a Mészáros Lőrinchez sorolt, kormányközeli TV2 elnök-vezérigazgatójának tulajdona, másik felét Ziegler Gábor birtokolja.
A Ringier Hungary felvásárlásával az Indamedia már a printpiacon is meghatározó szereplővé válik, a kiadó portfóliójába tartozik a 31 éve a piacon lévő Blikk bulvárlap, a női magazinok között a Kiskegyed, a prémium szegmensben pedig a Glamour és a Glamour Book.
Az országgyűlési választás csak áprilisban lesz, a kormány/párt azonban már puskapora jelentős részét ellőtte a különféle adókedvezményekkel, kedvezményes lakáshitellel, nyugdíjasutalvánnyal, kvázi 14. havi nyugdíjjal, stb. stb. stb. Krumpliosztást még nem ígértek, szóval az lehet még. De
jó eséllyel csak külföldi krumplit oszthatnak, ami szembe menne a párt szuverenista álláspontjával.
Se krumpli, se liszt, se többkulcsos adórendszer
Pár évtized és csak importburgonya kerülhet a bográcsokba (és a választások előtt osztogatott zsákokba), mert a hazai éghajlat alkalmatlanná válik a burgonyatermesztésre. Sőt, sok helyen már most is az, és csak hűtőöntözés mellett terem krumpli. A 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza. A magyar termelés ma már csak a hazai fogyasztás 40–50 százalékát fedezi, a hiányt főként francia, német és holland import pótolja.
Ami azt illeti, nem csak a krumplival van baj. Idén is óriási károkat szenvedett el a magyar mezőgazdaság a klímaváltozás hatásai miatt, magyarázta Raskó György agrárközgazdász. Raskó szerint a betakarított kukorica mennyisége idén csak 3,5 millió tonna lesz, ami egy átlagos évi mennyiség fele. A kieső mennyiség piaci értéke 300 milliárd forint. Búza és egyéb kalászosok esetén az elmaradás 100 milliárdos, az elfagyott gyümölcsösök kára további 100-150 milliárd forint, de ezek csak a főbb ágazatok, másutt is pusztított a klímaváltozás. Raskó szerint
az aszály miatt idén összességében 500-600 milliárd forintos veszteséget szenvedett a mezőgazdaság.
A Fidesz ígérhetne esetleg egy igazságosabb adórendszert – igény az volna rá. A társadalom többsége – a Fidesz-szavazókat kivéve – igazságosabbnak tartja, ha a magasabb jövedelemmel rendelkezők a költségvetéshez nagyobb részben járulnak hozzá adó formájában, többségi elvárás a személyi jövedelemadó rendszerétől, hogy csökkentse a vagyoni különbségeket – derült ki az IDEA Intézet októberben elvégzett felméréséből. Az ellenzéki szavazók többsége, különösen a Tisza- (86%) és a DK-szavazók (86%) a jövedelemkülönbségek csökkentésének célja mellett áll, csak a Fidesz–KDNP-szavazók nem támogatják ennek elvét (9%).
