Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Mivel a világ tőzsdéi csütörtökön hivatalosan is bessztartományba léptek, elérkezett az idő egy kis játékra a számokkal. Itt van egyrészt a jelen. Az MSCI World index 24 fejlettnek minősített ország tőzsdéinek teljesítményét méri, ezek között már csak 5 van, melyek kisebbet estek a csúcshoz képest 20 százaléknál, vagyis még nem érték el a bessztartományt. Ezek: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Új-Zéland és Szingapúr.
Az indexben szereplő 21 feltörekvő ország közül 8 úszta meg eddig a besszt, ugyanakkor a feltörekvők összességében alulteljesítik a fejletteket. Már rég nem érvényes tehát az az összefüggés, hogy a fejlett piacok bajai elől a gyorsan növekvő és költségvetési többletet felhalmozó feltörekvőkre áramlik a pénz. A feltörekvők összességében már szeptember elején átestek a besszpiaci határon, míg a fejlettek csak tegnap.
S hogy mit mutat a múlt? Az előző besszpiac 16 hónapig tartott, 2007 novemberétől 2009 márciusáig 60 százalékot buktak átlagosan a tőzsdék. Ezt követte a brutális bikapiac, egészen idén májusig, amkor 107 százalékot emelkedtek a piacok. Érdekes, hogy tavaly már majdnem eljött a besszpiac, de 16 százalékos buktánál a Fed megmentette a tőzsdéket a quantitative easing 2 néven elhíresült 600 milliárd dollárra rúgó likviditásnövelő akció bejelentésével.
Most viszont épp a Fed volt az, mely besszbe küldte a piacokat. A nagy várakozások ellenére nem csak hogy nem jelentettek be semmit, de jelezték, hogy komoly recessziós kockázatot látnak. Ez volt a közvetlen kiváltó oka annak az eladási hullámnak, mely besszbe döntötte a tőzsdéket.
