Elgondolkodtató a kérdés: vajon kiképezhetünk-e más területeken dolgozó embereket arra, hogy inkább tudósként gondolkodjanak, és ha igen, végül is okosabb döntéseket hoznak-e? A közelmúltban négy európai kutató úgy döntött, hogy utánajár ennek. Merész kísérletbe kezdtek több mint száz olasz startupalapítóval a technológia, a kiskereskedelem, a bútor-, a gép- és az élelmiszeripar, az egészségügy, a szabadidős ágazatok területén. Az alapítók legtöbb vállalkozásának még nem kellett bevételt termelnie, így ideálisak voltak a körülmények, hogy megvizsgálják, vajon a tudományos gondolkodás elsajátítása hogyan befolyásolja az üzleti eredményeket.

A vállalkozók vállalkozási képzési programra érkeztek Milánóba. Négy hónap alatt megtanultak üzleti stratégiát kidolgozni, ügyfélinterjút készíteni, felépíteni egy minimálisan működőképes terméket, majd finomítani a prototípust. Nem tudták viszont, hogy véletlenszerűen a „tudományos gondolkodásmódú” vagy a kontrollcsoportba sorolták-e őket. Ugyanazt a képzést kapták, az egyik csoport tagjait azonban – a másiktól eltérően – arra ösztönözték, hogy a startupokra egy tudós szemüvegén keresztül tekintsenek.

Ebből a nézőpontból stratégiájuk nem más, mint elmélet, ügyfélinterjúik segítenek hipotéziseket felállítani, minimálisan működőképes termékük és prototípusuk pedig hipotéziseik tesztelésére szolgáló kísérlet volt. Az volt a feladatuk, hogy szigorúan mérjék az eredményeket, és a döntéseiket az alapján hozzák meg, hogy ezek támogatják-e vagy cáfolják hipotéziseiket.

hvgkonyvek.hu

A következő évben a kontrollcsoport startupjainak árbevétele átlagosan nem érte el a 300 dollárt. A tudományos gondolkodású csoport startupjai viszont átlagosan több mint 12 ezer dolláros árbevételt termeltek. Több mint kétszer olyan gyorsan növelték bevételüket, és új ügyfelekre is gyorsabban tettek szert. Miért?

A kontrollcsoport vállalkozói hajlottak arra, hogy kitartsanak eredeti stratégiájuk és termékeik mellett. Kényelmes volt számukra, hogy korábbi döntéseik erényeit hirdessék, az alternatív vélemények hiányosságait ostorozzák, és olyan tanácsadók megnyerésének politikáját folytassák, akik a jelenlegi irányvonalat támogatják. A tudósok gondolkodásmódját alkalmazó vállalkozók ugyanakkor több mint kétszer olyan gyakran változtattak tevékenységükön. Amikor az eredményeik nem igazolták hipotéziseiket, tudták, hogy ideje átgondolniuk üzleti modelljeiket.

Ezekben az eredményekben az a meglepő, hogy a jó vállalkozókat és vezetőket általában az erélyességükért és a tisztánlátásukért tartjuk nagyra. Állítólag a meggyőződés mintapéldái ők: határozottak és magabiztosak. A bizonyítékok mégis azt mutatják, hogy ha például üzleti felső vezetők a termékek beárazása területén versengenek, a legjobb stratégák valójában lassúak és bizonytalanok. Az óvatos tudósokhoz hasonlóan ráérősen cselekszenek, így kellően rugalmasak lehetnek ahhoz, hogy meggondolják magukat. Kezdem azt hinni, hogy a határozottságot alaptalanul túl nagyra értékeljük… de fenntartom magamnak a jogot, hogy változtassak a véleményemen.

A fenti cikk Adam Grant Gondold újra! című könyvének szerkesztett részlete. A neves szervezetpszichológus könyvéből megtudhatjuk, hogyan maradjunk rugalmasak és nyitottak, és miként vehetjük rá erre a körülöttünk lévőket is. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.