Egy eszpresszógép azon gyönyör ígéretével kecsegtet, hogy egy kávézóban hagyott pénz töredékéért élvezetes kávéélményben lehet részünk. Az igazság ugyanakkor az, hogy bár az eszpresszó kétségtelenül egy hobbi, a többség valójában nem vágyik ilyen hobbira. Az eszpresszókészítés ugyanis időigényes, sok kosszal jár, és könnyen rendkívül bosszantóvá válhat.

Az eszpresszógép működése alapjában véve igen egyszerű: nagy nyomás segítségével forró vizet présel át egy adag finomra őrölt kávén. Ezt az egyszerű követelményt árfekvésétől függetlenül szinte minden eszpresszógép viszonylag jól teljesíti. Ezért is nehéz átlátni, hogy ha kiválasztunk egy új gépet, akkor valójában mit is kapunk a pénzünkért.

Az alábbiakban szeretném kiemelni az eszpresszógépek működésének néhány aspektusát, megnézni a különböző lehetőségeket és azok költségvonzatát.

Hogyan állítják elő a gépek a nagy nyomást?

A különböző eszpresszógépek alapvetően négyféleképpen állítják elő az eszpresszókészítéshez szükséges, 9 bar körüli nyomást. Nézzük meg, melyek ezek!

1. Manuális kávégép

E kávégépeknél nem egy belső alkatrész állítja elő a nyomást, hanem mi magunk, mégpedig a legtöbb ilyen kávégép esetében egy kar lehúzásával. A jobbfajta karos kávégépeken nyomásmérőn követhetjük, mekkora nyomást hozunk létre, hiszen e típusoknál a reggeli kis testedzésen túl a konzisztencia jelenti a legnagyobb kihívást. Egyenletes nyomást kifejteni ugyanis nem egyszerű, és ez pláne frusztráló lehet, ha meg is szeretnénk ismételni a műveletet.

A manuális kávégépek nagy előnye, hogy mivel nincs bennük semmilyen szivattyú, aránylag olcsónak mondhatók. A legtöbb ilyen eszköz további pozitívuma a kézzelfoghatóság, vagyis (és mindenki maga döntse el, ez jó-e, vagy sem) teljes mértékben magunk szabályozhatjuk a folyamatokat. A kar működtetésével kétségkívül úgy érezzük, hogy ténylegesen közünk van az egész folyamathoz, szükség van a tudásunkra, ettől sokan rituálészerűnek is tartjuk ezt a fajta eszpresszókészítést.

Gondoljunk azonban arra is, hogy egy idő után esetleg megkopik a varázsa, és legszívesebben lecserélnénk az otthoni kávézás e részét valami megismételhetőbb és kevésbé munkaigényes módszerre.

2. Rugós-karos kávégép

Ezt a típust első ránézésre sima manuális karos gépnek gondolhatnánk, a kettő között azonban akad egy alapvető különbség. A fejen belül, a dugattyú felett található egy nagy méretű rugó, amely a vizet nyomja át a kávén. A kar lehúzása összenyomja a rugót, felengedésekor pedig a rugó kitágul, és ezáltal nyomja át a vizet a kávén.

A rugós kar két szempontból is előnyös. Először is egyenletes kávékészítést tesz lehetővé, ugyanis a rugó kiszámítható, megismételhető módon tágul, ezért az egymást követő kávéadagokat minimálisan befolyásolja csak a folyamatnak ez a része. A másik előny, hogy miközben a rugó tágul, csökken az általa kifejtett erő, ami egy egyszerű nyomásprofilt eredményez: a nyomás kezdetben elérheti akár a 12 bart is, majd lecsökken egészen 3-4 barig.

A manuális karos kávégéphez hasonlóan ennek a típusnak is megvan a költségelőnye, hiszen a technológia költsége nem igazán befolyásolja az eszköz árát. Ugyanakkor ez is igényel némi fizikai munkát, a kart ugyanis erősen kell húzni ahhoz, hogy összenyomja a rugót, ami sokaknak megerőltető lehet.

Emellett fennáll a veszélye, hogy előbb engedjük el a kart, mint hogy teljesen lehúztuk volna. Ha akkor engedjük el, amikor a kamra még nem telt meg teljesen vízzel, vagy ha nincs ellenállás az útjában, amikor a felső szűrőről öblítjük le az őrleményt, a kar nagy sebességgel és erővel visszacsaphat.

3. Rezgőszivattyú

A legolcsóbb, legegyszerűbb megoldás a rezgőszivattyú, ha a nagy nyomást valamilyen elektromos berendezéssel szeretnénk létrehozni. A rezgőszivattyú kicsi, olcsó, ugyanakkor nagyobb nyomás létrehozására is képes, mint ami az eszpresszókészítéshez szükséges. Ez utóbbi jellemzője miatt esetleg frusztráló lehet a fogyasztónak.

Sok háztartási eszpresszógép dobozán azt olvashatjuk, hogy akár 15 bar nyomás előállítására is képes. Amikor azonban csak 9 bar nyomást szeretnénk, ez valójában nem jó hír. A jobb gépeken található egy kis mechanikus biztonsági szelep, amely ki tudja engedni a rendszerben keletkező felesleget, és ezzel szabályozza a kávét érő nyomást.

Ha a rezgőszivattyú 12 bar nyomást hoz létre, és mi 9 barra állítjuk a biztonsági szelepet, akkor az a felesleget kiengedi, és visszavezeti a víztartályba. A szelepeket azonban ritkán állítják be megfelelően gyárilag, aminek több oka is lehet − például a gyártó nem tartja ezt fontosnak, vagy a készüléket arra tervezték, hogy a fogyasztó előre őrölt, nagy szemcseméretű kávét tesz majd bele.

Ilyen esetben általában rettenetes végeredményre számíthatunk, de ha a készülékbe egy speciális, a nyomást belül korlátozó kosarat teszünk, már nem annyira szörnyű, inkább átlagos minőségű kávét készíthetünk. Ha egy rezgőszivattyús kávégépből szeretnénk a legtöbbet kihozni, akkor érdemes utánaolvasni, más felhasználók milyennek találták a gyári beállítást.

Még valamit érdemes a rezgőszivattyúval kapcsolatban megemlíteni, mégpedig a zajt. Nem állíthatjuk, hogy különösebben halk vagy kellemes lenne, amíg a nyomást létrehozza, azután viszont már általában elviselhetőbb. Ha a csend és nyugalom fontos szempont az otthonunkban, talán érdemes másfajta készüléket választanunk.

4. Forgószivattyú

HVG Könyvek

A legtöbb kereskedelmi eszpresszógépben ezzel találkozunk. Halkabb, és kialakításának köszönhetően arra is alkalmas, hogy egész nap menjen. Hátránya, hogy a szivattyúfej forgatásához motorra van szükség, ezek a motorok pedig elég nagyok. Néhány gyártó a gépen kívülre helyezi el, amelyet azután a pult alá lehet rejteni.

Léteznek kisebb motorral felszerelt szivattyúk, amelyek kisebb, háztartási/vendéglátóipari eszpresszógépekbe illenek, és amelyeken a szivattyú nyomását viszonylag egyszerű beállítani. Emiatt e szivattyúk jelentősen drágábbak, ugyanakkor nem feltétlenül hoznak létre „jobb” nyomást, mint bármelyik másik rendszer.

Megismételhetőség szempontjából igen jók, ezért is rendkívül kedveltek a kávézókban. Tudnunk kell azonban, hogy az ilyen gépek is viszonylag nagy helyet foglalnak el a konyhánkban.

A fenti cikk a Hogyan készítsünk tökéletes kávét otthon? könyv szerkesztett részlete.

Milyen szempontok alapján vásároljunk kávét? Melyek a legfontosabb kellékek és hogyan használjuk azokat helyesen? Milyen az ideális szemcseméret a kedvenc kávénkhoz? Mitől lesz krémes és könnyed a tejhab? James Hoffmann barista világbajnok új könyvéből többek között ez is kiderül. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.