Tisztelt Ügyvéd Úr!

Öt évvel ezelőtt hitelre vásároltam egy lakást. Ekkor fiam 15 éves volt, és az ingatlan felét az Ő nevére írattam, gondolván így kevesebb öröklési illetéket kell majd fizetnie. Időközben fiam 20 éves lett, és sajnos nem felhőtlen a viszonyunk, egyre többször elhangzik a "fele az enyém" mondat. A lakás 49 négyzetméteres, és még 10 évnyi törlesztő részletem van hátra. A lakás teljesen a tulajdonunkban van, mert a hátralévő tőketartozását egy kedvezőbb kamatozású hitel felvételével kifizettem. A hitelt egyedül fizetem, mert fiamnak még nincs jövedelme, nappali tagozaton tanul. Szeretném tudni, van-e a rossz viszony miatt félni valóm azért, mert a lakás 50 százaléka a fiam nevén van. Kell-e valamire figyelnem? Ha lakás megvásárlásakor én döntöttem az 1/2, 1/2 arányról, akkor "visszacsinálhatom-e", hogy újból én legyek100 százalékban a tulajdonos.

Segítségét előre is köszönöm: Vígh Katalin

Tisztelt Vígh Katalin!

A már teljesedésbe ment szerződést tartalmi vagy formai hiba miatt megtámadni szinte teljesen esélytelen, azaz mindezt már nem lehet "visszacsinálni". Ha a fele lakást a fia nevére íratta, akkor őt tulajdonosként Önnel azonos jogok illetik meg. Ön tehát az ingatlan felét megvásárolhatja gyerekétől, vagy fia Önnek ajándékozhatja, vagy kérheti a bíróságtól, hogy megfelelő ellenérték fejében magához válthassa fia részét. A jelzálogjogot ugyanakkor elidegenítési és terhelési tilalom biztosítja, így mindehhez a hitelező bank hozzájárulása is szükséges. Megteheti azt is, hogy fiával közösen eladják az egész ingatlant, és kielégítik a bankot. Ebben az esetben fiát megilleti a vételár fele. Attól nem kell félnie, hogy fia megterheli az ingatlant, és attól sem, hogy tudta nélkül eladja, mivel Önt elővásárlási jog illeti meg. Fia pert is indíthat a közös tulajdon megszüntetésére, és ekkor Ön a perben magához válthatja az ingatlant megfelelő ellenérték fejében. Ebben a perben bizonyíthatja a szerződés financiális hátterét, hisz nyilvánvaló, hogy a 15 éves gyermek nem rendelkezett ekkora pénzösszeggel, hacsak nem volt öröksége. Ön is indíthat ilyen pert, és kérheti, hogy a bíróság adja az Ön tulajdonába az ingatlant megfelelő ellenérték fejében. A bíróság a perben természetben is megosztja az ingatlant, vagy az elárverezés mellett dönthet. Viszonyuk végleges megromlása esetén a perben hivatkozhat arra is, hogy a fia és Ön között olyan ajándékozási szerződés jött létre, amelynek a célja meghiúsult, ezért Ön az ajándékot vissza kívánja tőle követelni.

A lakást terhelő jelzálog, és az ennek alapját képező hitel jogi sorsát tekintve elkülönül a tulajdonjogtól. Ha a jelzálogot Ön vette föl, akkor ennek Ön a kötelezettje, fia csupán dologi adós. Ez azt jelenti, hogy ha a hitel bedől és az ingatlant elárverezik, kifizetik neki az őt illető részt. Ha a fiának keresete lenne, a szerződést lehetne akként módosítani, hogy ő is kötelezettje legyen ennek a jogviszonynak, azaz fizesse ő is a törlesztő részleteket.

Tisztelt Ügyvéd Úr,

A Bakonyban van egy nagyobb területem, amelyen karámban ridegmarhát és lovakat tartok. A helyi vadásztársaság a területre vonatkozó vadászati engedélyt kért és kapott tőlem. Érdekelne, van-e a vadászoknak kártérítési kötelességük, ha bármi kárt tesznek az ingatlanomban, vagy bármely állatom megsérül. Mi történik, ha az állatok kijutnak a karámból, és szabadon, de a terület határain belül kóborolnak? Ekkor eshet bántódásuk?

Köszönettel:

Szabó Ibolya

Tisztelt Szabó Ibolya!

A vadászoknak természetesen van kártérítési kötelességük. Ha az ingatlanban bármi megsérül, akár a karám, akár a ház, akár egy fa, a vadászok kötelesek megtéríteni a jogellenesen okozott kárt. Minden olyan károkozást meg kell téríteniük, amely nem szükségszerűen jár együtt a vadászattal (például kidöntik a karámot, tűzkárt okoznak, vagy a kutyájuk berohan a karámba, és kárt okoz az ott lévő állatokban). Ebből az is következik, hogy letaposott virágokra, az apróbb, taposásból adódó károkra a kártérítési kötelezettség nem vonatkozik. Ha az állatok kijutnak a karámból, akkor sem eshet bántódásuk, mivel a vadászati törvény szabályozza a vadászható fajokat. Ezek csak meghatározott vad fajok lehetnek, és lövést csak ezekre lehet leadni. Ha az Ön állatait a vadászok ennek ellenére meglövik, kártérítési kötelezettséggel tartoznak. A vadászható fajok között ugyanakkor szerepelnek olyanok is (például házi görény), amelyeket háziállatként is tartanak. Ha ezek az állatok a bekerített területen kívülre kóborolnak, a vadászoknak nem kötelességük tudni, hogy háziállatról van szó, így le is lőhetik őket. Karámon kívül tehát bármely vadászható fajra lőhetnek a vadászok. Javaslom Önnek, hogy a vadászat feltételeit rögzítse szerződésben, és kösse ki, hol nem lehet vadászni a területen belül, valamint a kártérítési felelősséget is foglalja írásba. A szerződésben kikötheti azt is, hogy milyen időközönként és milyen feltételekkel bocsátja a vadászok rendelkezésére ingatlanját, azok milyen vadászlest helyezhetnek el, és el kell-e bontaniuk a vadászidény végén. A használatért cserébe ellenszolgáltatást is kérhet.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő: hatlakásos társasházban vásároltam egy lakást, és kialakítottam benne egy második mellékhelyiséget is. A szennyvízelvezetést úgy oldottam meg, hogy a vezetéket egy földszinti közös helyiségen keresztül vezettem a ház szennyvízcsatornájába. (Itt a ház lakói a krumplitól a kerékpárig mindenfélét tárolnak.) A csatorna ennek mennyezetén fut, és itt csatlakozik a fővezetékhez. A lakótársaknak ez a megoldás nem tetszik, és perrel fenyegetőznek. Valóban szabálytalanul jártam el?

Köszönettel:

Mányoki György

Tisztelt Mányoki György!

A társasház valamennyi tulajdonosa jogosult a közös tulajdon tárgyait birtokolni és használni. Ön tehát birtoklásra és használatra jogosult, de mindez nem sértheti a tulajdonostársak jogát és jogos érdekét. A birtoklásba és a használatba tartozhat, hogy Ön a közös helyiségben tartózkodik, vagy ott tárol dolgokat. Az Ön eljárása viszont már rendelkezési jog gyakorlásának minősül, amely Önt nem illeti meg. A tulajdonostársak akár be is perelhetik Önt, ezért mindenképpen érdemes közgyűlési határozatot hozni az ügyben. Ha a közgyűlés hozzájáruló határozatot hoz, az egytized tulajdoni hányaddal rendelkező kisebbségi tulajdonosoknak még mindig joguk van bíróság előtt megtámadni a határozatot. Önnek tehát két lehetősége van: vagy lebontja a csatornát, és visszaálltja az eredeti állapotot, vagy közgyűlésen jóváhagyatja az építést a tulajdonostársakkal