Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az Ingatlan.com adatai szerint a kínai vevőjelöltek elsősorban a drágább, nagyjából 50 millió forinttól induló ingatlanokat keresik Budapesten, és a kínai-magyar kapcsolatok fejlődésével még több lehet az érdeklődő.
Aki bent van, kimenne, aki kint van, bejönne. Életkor, családi helyzet, ingatlanárak és anyagi lehetőségek. Ezek a mozgatórugói a sajátos népvándorlásnak Budapest és az agglomeráció között. És nincs megállás.
„Nem támogatható”, már csak azért sem, mert az előterjesztés „nem tartalmazott részletes hatásvizsgálatot.” „A módosítás nem indokolt.” Ha egy szaktárca ilyesmit ír le, biztosra vehetnénk, hogy egy ellenzéki tervezetet szed ízekre. De nem: a Földművelésügyi Minisztérium kedden benyújtott törvényjavaslata, amely sok agrárjogszabály módosítását tartalmazza, egyik fejezetében egy már elfogadott törvényt támad. Egy olyat, amelyet az Igazságügyi Minisztérium terjesztett elő.
Az elmúlt tíz évben jelentősen leszűkült az irodaépítésre alkalmas, üres belvárosi telkek száma, így a fejlesztők a külföldön jól bevált gyakorlatnak megfelelően sokszor régebbi épületeket, például gyárakat újítanak fel úgy, hogy megfeleljenek a 21. századi igényeknek. A legtrendibb budapesti gyárirodák és szövevényes történeteik következnek.
Így döntött a városi tanács Zürichben, ahol lapértesülések szerint 132 milliomos is olyan lakásban él, melynek bérét alacsonyan tartja Svájc leggazdagabb városának vezetése.
Tavaly kellett volna átadni a luxuslakásokat. Az orosz teniszező is támogatta az ingatlanfejlesztést, sőt, személyesen is találkozott az érdeklődőkkel. Az ügyben egyelőre senkit sem tartóztattak le a hírek szerint.
A bősi felvízcsatorna alatti vízáteresztő alagutak egy részét másra is lehetne használni az elmúlt évek tapasztalatai alapján: megoldhatnák azokkal a környék közlekedési problémáinak egy részét, ráadásul a biciklisek és a gyalogosok is jól járhatnának.
A lelátók vasbeton karéjának feltörésével megkezdődött Szolnokon a régi MÁV-sporttelep bontása, hogy helyén 527 millió forintos kormányzati támogatásból egy új atlétikai centrum épüljön – jelentette be Szalay Ferenc polgármester.