Nem akad Pesten olyan épület a Bazilika kupoláján kívül, ahonnan a főváros látképében gyönyörködhetnénk, panorámapontként csak a budai domboldal funkcionál. A Bazilika 96 méteres magassága mindig is sorvezetőként szolgált az építészeti magassági korlát felállításában; a hatályos szabályzat szerint Buda védett részein és a Hungária körúton belül maximum 30 méter, egyébként általában 55 méter a magassági korlát, így például a Várból szemlélve a Bazilika tornya továbbra is kiemelkedik.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a külsőbb kerületekben a magassági korlátozás nem egységes, a Lágymányosi-öbölben például 65 méteres volt. Ezt azonban az Árpád híd környéki irodafejlesztések területére vonatkozó határértékkel együtt megemelték 90, illetve 120 méterre. Egyes szakemberek szerint ez a tendencia folytatódni fog, mások szerint minden eszközzel harcolni kellene ellene, mivel Budapesten bőven van hely a horizontális terjeszkedésre, illetve inkább a meglévő lakások és irodák korszerűsítése lenne észszerű az építkezések helyett.

A magassági határ egykor parázs vitákat kiváltó témája nagyjából tíz éve lerágott csontnak számít, most azonban megint előkerült a Mol Kopaszi-gátra tervezett magasháza kapcsán. A BudaPart projektben egy 217 ezer nm-es beépített területtel és 195 ezer nm-es parkkal rendelkező városrészt építenek, mely komplex funkciókkal bír: a kereskedelmi részeket és a 2900 lakást a zajvédelem miatt irodaházak ölelik majd körül. Az épületek nem lesznek egyforma magasságúak, a változatos esztétikai megjelenés és a benapozottság is ezt követeli. A látképből kiemelkedik majd a Mol új székháza, melyet a Foster+Partners iroda 120 méter magasra tervezett.

A fővárosi szabályozási tervben először azért kellett módosítást eszközölni, mert nem lehetett kevesebb a zöldterület és több a beépítés, mint a már fennálló szabályozási terv előírásai. A végleges koncepcióban azonban nőtt a zöldfelületek aránya, így szükséges vált az épületmagasság emelése is. A döntés értelmében tehát a Hungária körúton kívül lehet építeni magasházat.

Mol

A december elején benyújtott területrendezési törvény módosítása viszont megtiltaná, hogy 65 méternél magasabb épületeket lehessen felhúzni a városban. Ha ez a szabály érvénybe lép, nem épülhet meg sem a Mol toronyháza, sem a HB Reavis nevű szlovák cég Váci útra tervezett 90 méter magas épülete, jóllehet előbbi céggel mély kapcsolatot ápol a kormány, az utóbbi projektet pedig kiemelt beruházássá akarták nyilvánítani.

A törvénymódosítást Lázár János nyújtotta be, pedig októberben még visszavonulót fújt; bár addig a toronyház ellen volt, az őszi kormányinfón úgy nyilatkozott, "nagy szerencséje azoknak, akik építkezni akarnak, hogy az illetékes önkormányzatok adhatnak ki építési engedélyeket".

Míg Lázár az álláspontját váltogatja, a kormányból más inkább nem nyilatkozik egyértelműen. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára sem volt hajlandó minősíteni a beruházást a Népszava kérdésére, mindössze annyit mondott, hogy „a területrendezési törvény hamarosan várható elfogadása után senki sem építhet 65 méternél magasabb toronyházat, de a parlament előtt fekvő szabálytervezet szerzett jogokat nem vesz el”.

A Mol viszont még nem kapta meg az építési engedélyt a magasházra, ahogy a HB Raevis sem.

A Mol a Népszava megkeresésére egy több hónapja ismételgetett nyilatkozatot küldött újra, ami szerint „a Kopaszi-gát mellé tervezett Mol-székház területe a hatályos jogszabályok és törvényi előírás szerint megfelel az érvényes fővárosi és kerületi szabályozásnak; a Mol minden esetben, így ezúttal is a szabályok szerint jár el; a Mol tulajdonában álló telken épülő irodaház tervezési és építési munkálatai az eredeti ütemterv szerint haladnak, így az új székház előreláthatólag 2021-re elkészül”.

A HB Reavis lapunknak elmondta, ők mindenképpen a hatályos törvények szerint fognak építkezni, s mivel az építési kérelmet még ne nyújtották be, egyelőre kivárnak. A HB fejlesztéséhez egyébként két másik épület is tartozik, egy 30 és 65 méteres, ezek az építési engedély birtokában már a kivitelezés első szakaszában járnak.