"2005 őszétől három harangot is felszenteltek és felszereltek a Krisztus Király Templom tornyaiba. Természetesen harangoztak velük, amint ez a világ keresztény (és keresztyén) tájain már ezer évek óta szokás. Az új dunaújvárosi templom helyét 1990-ben jelölte ki a szabad önkormányzat. Akkor senkinek sem jutott eszébe, hogy a harangozás egy völgykatlanban, tízemeletes házak szomszédságában nem túl szerencsés, és még érseki székhelyen is felzúdulást okoz (lásd: Veszprém, Cholnoky-negyed). De hát ez utólag sem érdekelt senkit. Aki ellenezte a harangozást, azonnal "kommunista " lett, és: "ebben a városban meg akarják fojtani az egyházat ". Pedig csak a mindennap reggel hatórai harangozás elhagyásáról lett volna szó... Egy műszakváltás szerint élő városban ezt talán tolerálni lehetett volna. Talán meg lehetett volna győzni a harangtorony szomszédait, ha tárgyalnak velük. De nem " - írta tavaly márciusban az akkor másfél éve tartó történetről a Dunaújváros Hírlap (DH) újságírója, érzékeltetve, milyen dimenziókba emelkedett a perpatvar. És ekkor még korántsem volt vége.



Forrás: Google, Dunaújvárosi Hírlap

A kezdet: tiltakozás a reggeli harangszó miatt

A Dózsa II. városrész lakói 2005-ben kezdtek tiltakozni az akkor újonnan felszentelt és a templom tornyába beemelt harang hangereje miatt. Elsősorban a reggel hat órai harangozás miatt, azonban a több műszakban dolgozók, a napközbeni harangszót is sokallták. (Minden reggel hat órakor az úgynevezett Úrangyala imádságra harangoznak katolikus templomokban. Déli tizenkettőkor a nándorfehérvári diadal, este hét órakor az 1571-es lepantói csata emlékére, péntek délutánonként három órakor Krisztus megfeszíttetésére emlékezve harangoznak - mint minden mise előtt, illetve temetéskor.)

A házak közötti harangzúgás alaposan felkavarta a kedélyeket, az üggyel foglalkozó DH-t 2005 végén elöntötték az e-mail-ek, sms-ek, levelek. A szerkesztőség fórumot szervezett, amelyre meghívta az összes érintettet  - egyházmegye nem képviseltette magát - abban bízva, hogy a felek találnak valamilyen megoldást.

Mivel nem változott a helyzet, 2006 elején két helybéli lakó bejelentése alapján hatósági eljárást indított az önkormányzat a templom képviselője (a plébános) ellen. Az eljárás alapja egy 1983-ban született rendelet volt, amely a zaj- és rezgésvédelemről intézkedik.

 "A bejelentők szerint ugyanis a Dózsa II. városrészben lévő katolikus templom reggel hat órai, "két-három percen át tartó intenzív harangozása" zavarja normális életvitelüket, a templom képviselői megsértik az együttélés fogalmát, a harangozás hangereje akkora, hogy a közelben lakók halláskárosodást szenvedhetnek. 

 A dunaújvárosi egyházközösség jogi képviselői úgy tudták, hogy a harangozás hangereje nem éri el egy ipari üzem hangkibocsátásának engedélyezett mértékét, s egy templomra - amely a bejelentők állításával szemben nem két-három percig, hanem alkalmanként csak egy percig szólaltatja meg a harangokat - ez a jogszabály amúgy sem alkalmazható" - számolt be május 2006 május végén az újabb fejleményekről a DH annak apropóján, hogy a templomban újabb harangot szenteltek fel.

A harangozás nem korlátozható

Az ügy megfordult az állampolgári jogok biztosánál is - mint kiderült, más településeken is kifogásolták a túlságosan intenzív harangszót.  Az ombudsman az állásfoglalásához kikérte az igazságügyi miniszter véleményét is. E szerint a szóban forgó, a zaj- és rezgésvédelemről szóló minisztertanácsi rendelet értelmében ugyan a haranggal felszerelt templom "helyhez kötött külső hangforrásnak" minősül, azonban ez nem értelmezhető a templomi harangozás esetére, így a csendháborítás szabálysértési tényállása sem értelmezhető rá. Az ombudsman állásfoglalása hangsúlyozza: az állami és helyi önkormányzati jogszabályok alapján nem lehetséges a kérdéskör megítélése, a harangozást az érvényben lévő jogszabályok alapján korlátozni nem lehet. Az állampolgári jogok biztosa ezeken felül a helyi megegyezés fontosságát hangsúlyozta.

A harangszó ügyében 2006 júliusában született az első önkormányzati határozat. Ebben  felszólították a plébániát a zajvédelemről szóló kormányhatározatban foglalt határértékek betartására. A DH értesülései szerint az új templom harangszava a mérések szerint túllépte ezt a határértéket. Még május végén kezdett közigazgatási eljárásba az önkormányzat építészeti és környezetvédelmi irodája, mivel kiderült, hogy az új, és még mindig épülő dunaújvárosi templom nem rendelkezik zajkibocsátási engedéllyel. A templom szomszédságában fekvő  városrészben többen aláírásgyűjtést is kezdeményeztek a reggeli harangozás ellen, és több tucatnyi beadvány érkezett az önkormányzathoz: ezek nyomán kezdődött meg a közigazgatási eljárás.

Törölték a város határozatát

A plébánia tiltakozott a végzés ellen, és megkereste  a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalt, annak érdekében, hogy az semmisítse meg a jegyző döntését - ahogyan ez meg is történt. 2006 augusztusának végén a hivatal törölte a a jegyző által hozott határozatot.

"Dr. Tóth István jegyző a zajszintméréssel együtt akusztikai székvéleményt is készíttetett, s az adatok alapján kötelezte az üzemeltetőt - a helyi katolikus plébánia képviseletében Nagy Mihály plébánost - arra, hogy a zajterhelést csökkentse a meghatározott határérték alá. E határozat, vagyis az elsőfokú hatóság kötelezését sérelmesnek találta Nagy Mihály és ügyvédje, dr. Kúthy Zoltán fellebbezett ellene, mondván: ez nagymértékű beavatkozás a templomban folyó hitéleti tevékenységbe. Szerintük Dunaújváros jegyzőjének határozata ellentétes az Alkotmány lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló rendelkezéseivel, az UNESCO-egyezményben foglaltakkal. A jogi képviselő fellebbezésében kérte a határozat megsemmisítését, mert meggyőződése szerint a templomi harangozás nem tartozik a zaj és rezgésvédelemről szóló rendeletben szereplő, a jegyző hatáskörébe tartozó tevékenységek közé. 

Tóth István nem kívánta visszavonni megtámadott határozatát, a felügyeleti szervhez fordult, így a megyei közigazgatási hivatal folytatott jogorvoslatot az ügyben. Dr. Balassa Balázs, a hivatal főosztályvezetőjének határozata szerint a jegyző, mint zajvédelmi hatóság hatáskör nélkül intézkedett, döntése jogszabálysértő. Határozatát a hivatal megsemmisítette és az eljárást megszüntette. "

A Dózsa II. városrész százhárom lakója ezután indított pert a székesfehérvári városi bíróságon: ők viszont azt akarták elérni, hogy a bíró a közigazgatási hivatal döntését semmisítse meg, helybenhagyva ezzel a dunaújvárosi jegyző határozatát. Első fokon azonban elutasították a lakók keresetét, akik emiatt fellebbeztek a Fejér Megyei Bírósághoz - a tesület 2007 februárjában hozta meg a döntést - és a lakók javára ítélt. 

Harangozni szabad, de nem mindegy, mekkora hangerővel

"Harangozni szabad - de nem mindegy, hogy mekkora hangerővel: a Fejér Megyei Bíróság tegnapi ítéletében jogerősen helybenhagyta Dunaújváros jegyzőjének korábbi határozatát, amelyben a zajkibocsátási határértékek betartására szólította fel a helyi Krisztus Király templom plébániáját.  A bíróság a közigazgatási hivatal döntését elutasító, a dunaújvárosi jegyző határozatát megerősítő ítéletét többek között azzal indokolta, hogy a per nem a harangozás szabadságáról folyt: ezt senki nem vitatta, mint ahogyan annak gyakoriságát, hosszúságát sem kifogásolták. A per tárgya, így a bíró, a jegyzőnek az a határozata volt, hogy milyen zaj-határértéket köteles betartani az egyház. A bíró szerint erre volt hatásköre a jegyzőnek, a zajkibocsátás hangerejét kormányrendelet szabályozza, ez esetben "egyéb, helyhez kötött, külső hangforrás"-ként. "

A jogerős döntés ellen a közigazgatási hivatal és a Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a legfelsőbb Bírósághoz. Közben helyben tovább zajlottak az események. a plébánia beszüntette a reggel hat órai harangozást azután, hogy bírósági ítélet szerint a templomra is érvényes a zajkibocsátási előírás. A lakók azonban újabb panasszal éltek: nap közbeni harangozást is túl hangosnak találták.

"Az ő ismételt panaszukra ugyanis a város  jegyzője hatósági zajszintmérést végeztetett 2007. júniusában június 3-án. A mérési eredmények szerint a harangozás hangereje meghaladja a környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok 2002. februárjában született rendeletében foglalt határértékeket.  A dunaújvárosi jegyző megbízásából a polgármesteri hivatal építésügyi és környezetvédelmi irodájának vezetője levélben szólította fel a templom plébánosát, hogy csökkentse a harangok zajkibocsátását a zaj- és rezgésterhelési határértékekben szereplő ötvenöt decibel alá. "

Októberben a plébánia egy percre csökkentette a korábban két percig tartó harangozási időt.  Decemberben ismét méréseket végeztek, ezekből az derült ki, hogy a zajkibocsátás megfelel a szabványos szintnek.  - ezért a városi önkormányzat megszüntette az eljárást az ügyben. Októberben a plébánia egy percre csökkentette a korábban két percig tartó harangozási időt. A hivatal újabb méréseket rendelt meg: ekkor kiderült, hogy a zajkibocsátás kisebb az előírt értéknél. 



Forrás: Google, Dunaújvárosi Hírlap

Szabad harangozni, bármekkora hangerővel

A panaszos lakó ekkor még nem döntött a fellebbezésről, jogi lépéseket fontolgatott. A z újabb fordulatról immár 2008. szeptemberében a Népszabadság Online számolt be: a  felülvizsgálati kérelem nyomán a Legfelsőbb Bíróság (LB) hatályon kívül helyezte a Fejér Megyei Bíróság jogerős döntését, amely szerint a települési jegyzőnek joga van zajhatárértéket megállapítania a templomi harangszóra. 
"Az új - megfellebbezhetetlen - döntés szerint viszont a harangzúgás nem korlátozható. Az Legfelsőbb Bíróság az ítéletében kifejtette, hogy a dunaújvárosi jegyző határozatában hivatkozott jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy zajhatóságként járjon el a harangszó ügyében, így a közigazgatási hivatal helyesen járt el, amikor megsemmisítette a jegyzői határozatot. 

Fogas László, a felperes lakók képviselője elmondta: az LB döntése számukra azt bizonyítja, hogy Magyarországon az egyházra nem vonatkoznak a jogszabályok, amelyek a normális egymás mellett élést szabályozzák. Hozzátette, egy lehetőségük maradt: ha ingatlanszakértői véleménnyel tudják alátámasztani, hogy a lakásaik forgalmi értéke csökkent a harangozás miatt, akkor kártérítési pert indíthatnak az egyház - vagy az önkormányzat - ellen. "

A zona.hu a döntésről megkérdezte a templom plébánosát, Nagy Mihályt.

" - Megünnepelték a döntést?
-  Nem ünnepeltük meg, hanem elkezdtünk harangozni rendesen. Egyetlen harangszó maradt ki, a reggeli hatos, akkor nem harangozunk most sem. A többi időpontban, ami az egyházi gyakorlatban imádságra meg templomjárásra szólít fel, mindig szól a harang.
- A dunaújvárosi harangügy három éve kezdődött, a tiltás idején hogyan harangoztak?
- A tilalom alatt is harangoztunk. Leginkább a nagy, hétmázsás harang hangját nehezményezték, hogy korán szól, meg minek ilyen nagy kolomp. Idejöttek hozzám a plébániára, de azt mondtam, hogy várjuk meg a Legfelsőbb Bíróság döntését, ahhoz igazodunk. "