Az UpKlub tagjainak vannak javaslatai arra, hogy miként állíthatók meg az építőiparban a körbetartozások, de miután ezekre a kormány nem fogékony, a Strasbourgi Nemzetközi Bíróságnál akarja elérni a szervezet, hogy Magyarországon is meghonosodjanak az alkalmas európai megoldások - mondta az MTI-nek Gábor Miklós, az UpKlub elnöke. 

Az UpKlub 53 cégből álló szervezet, tagjainak árbevétele meghaladja az évi 100 millió forintot, az építőipari vállalkozásokon kívül egészségügyi, kereskedelmi és mezőgazdasági társaságokat is tömörít. Az elmúlt években a szervezet vezetői több kísérletet tettek a körbetartozásokat megállító szabályok meghozatalára, de sikertelenül jártak.

 Az MTI kérdésére a szervezet javaslatai közül az elnök hármat emelt ki. Az első: egy épület se kaphasson használatbavételi engedélyt addig, amíg a fővállalkozó nem igazolja, hogy kifizette az alvállalkozóit.

A második javaslat, hogy a ki nem fizetett alvállalkozó jelzálogjogot jegyeztethessen be az épületre, a követelése erejéig. Ez a lehetőség ma is adott, de mint Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke korábban az MTI-nek elmondta, egy esetben sem került sor erre. Ennek pedig az az oka, hogy a részletszabályok szerint a jelzálog bejegyzéséhez kell a fővállalkozó írásbeli hozzájáruló nyilatkozata.

Az UpKlub harmadik javaslata szerint nem vállalkozhatna újra az, aki úgy viszi csődbe a cégét, hogy az alvállalkozói kifizetetlenek maradnak. Jelenleg ugyanis egy körülhatárolható vállalkozói kör ezzel a technikával válik meg fizetési kötelezettségétől és folytatja új cégben az üzelmeit - mondta Gábor Miklós.

Felhívta a figyelmet arra: a jelzett problémára léteznek szabályozási megoldások Európában, ezeket kell átvenni. Miután a kormány ezt nem tette meg eddig, a Strasbourgi Nemzetközi Bíróságnál akarja elérni a szervezet a szabályozást - tette hozzá.