Belgium: értéktől függő járulék

Belgiumban ingatlan utáni "járuléknak" nevezik az ingatlanadó-jellegű terhet. Ennek nagyságrendje az ingatlan telekkönyvi adatok alapján megállapítható értékétől függ. Brüsszelben egy mintegy 200 négyzetméteres, úgymond "jó helyen" található lakás után már elég jelentős összeg, körülbelül 3 ezer euró az ingatlan utáni járulék összege, tudta meg az MTI.
  
Alapértelmezésben a tulajdonos fizeti, de ha nem magánszemélynek adja ki lakás céljára, hanem hivatali célokra adja bérbe - ide értve nem csupán az irodai hasznosítást, hanem alkalmazott számára történő lakáscélú elhelyezést is -, akkor a bérlő jogi személy fizeti az ingatlan utáni járulékot. Ha viszont a tulajdonos magánszemélynek adja ki az ingatlant lakás céljára, akkor az ingatlan utáni járulék kifizetésével mintegy "letudja" a bérleti díjra rakódó áfát. A tulajdonos tehát vagy áfát fizet jogi személynek történő bérbeadás esetén, vagy ingatlan utáni járulékot akkor, ha saját maga használja az ingatlant, vagy ha magánszemélynek adja ki lakás céljára.


Németország: alapadó és helyi szorzó

Németországban évente kell ingatlanadót fizetniük a föld-, illetve ingatlantulajdonosoknak. Az adó mértéke tartományonként változó, de az összeg általában alacsony. Az új tulajdonú ingatlanokra azonban általában tíz évig nem kell adót fizetni. 

Az ingatlanadó megállapítása meglehetősen bonyolult. Az adó két részből áll. Annak van egy  3,5 és 6 ezreléket kitevő része, ez az úgynevezett egységes alapadó, amelyet a központi adóhatóságok az ingatlan méretétől, illetve jellegétől függően határoznak meg. Ezt az összeget az adott község, település, illetve város egy szorzószámmal megemelheti. Így Berlinben ezt a szorzószámot tavaly emelték meg, 6,5-ről 8,2-re. Berlinben így egy lakóingatlan adója az említett 3,5 ezrelék 8,2-szerese. Egy példa: egy vidéki lakás értéke 50 ezer euró. A megállapított alapadó ennek 3,5  ezreléke, azaz 175 euró. Az adott község 3,70-es szorzószámot vetett ki, így a tényleges adó évi 647,50 euróra jön ki.
 
Az alapadó nagysága attól függ, hogy lakóingatlanról, ipari ingatlanról vagy földről van szó. Az ingatlant bérbeadó  személy az adót beépítheti a bérleti díjba. Ingatlanadó mindig is volt a szövetségi köztársaságban, s azt egyesülés után immár az egységes Németország is örökölte.

Szlovákia, Csehország alacsony ingatlanadó

Szlovákiában évek óta van ingatlanadó. Sosem volt magas, de a legutóbbi reformok (2005) után helyi elemzők szerint a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban. Az adó nagyságát az ingatlan és a telek értéke, valamint a használat módja, célja szerint határozzák meg. Településként, régiónként eltérő, mert mindenütt mások a piaci árak. Egy közepes nagyságú városban - például a 60 ezer lakosú Túrócszentmártonban - egy 70-80 négyzetméteres lakásért mintegy 10 eurót kell fizetni jelenleg. Dél-Szlovákiában faluhelyeken a jellegzetes kertes családi házért az adó nagyjából 30-40 euró körül mozog. 

Szlovákia: 10-40 eurót fizetnek évente

Csehországban a kilencvenes évek közepén vezették be az ingatlanadót, amelynek nagyságát az ingatlan értéke alapján állapítják meg. Két részadóból áll: az egyik maga az ingatlanért fizetett adó, míg a másik rész a telekért fizetett adó. Ezt az adót a tulajdonosnak vagy a használónak kell befizetnie, mégpedig függetlenül attól, milyen a jövedelme. Az ingatlanok és a telkek ára régiónként, településként más és más. Az adókiszámítás alapját az ingatlan, illetve a telek nagysága és a használat módja határozza meg. 
 
A tételek normális esetekben azonban nem túlságosan magasak. Prágában például egy szokványos 70-80 négyzetméteres blokklakás évi adója 500 korona körül mozog. A családi házé ennek többszöröse. Hasonlóan kell fizetni a telkekért is. A cseh főváros környékén egy 300 négyzetméteres telek, kert évi adója 80-90 korona. Vidéken az ingatlanadó alacsonyabb.

Románia: a helyhatóság dönt

Romániában magánszemélyeknek és jogi személyeknek is kell ingatlanadót fizetniük. Az ingatlanadó helyi adó, vagyis a magánszemélyek és cégek által befizetett ingatlanadó egyaránt az önkormányzatok büdzséjébe, és nem a központi költségvetésbe kerül. Ezért az ingatlanadó értékét a községi és városi tanácsok (önkormányzatok) állapítják meg.

Romániában az önkormányzatok határozzák meg az ingatlanadó mértékét

Magánszemélyek esetében az adó kiszámításakor az önkormányzatok figyelembe veszik, hogy az adózandó ingatlan a település melyik részén fekszik, ugyanis ennek alapján különböző értékek alapján számolják ki a magánszemély által fizetendő végső adóértéket. Ez utóbbinak a meghatározásában a másik fontos szempont az ingatlan felülete. A jogi személyek esetében az ingatlanadót szintén a települési önkormányzat határozza meg, amely egy ingatlan könyvelőségi értékének a 0,5-1,5 százalékát vetheti ki ingatlanadóként. A könyvelőségi érték az az összeg, amelynek fejében egy cég megvásárolta az adózandó ingatlanját.

Franciaország: az önkormányzatok szedik be 

Franciaországban az ingatlanadó helyi adó, amelyet az ingatlan tulajdonosa évente fizet be az önkormányzatnak. Az úgynevezett lakhatási adóval és az iparűzési adóval ellentétben, amelyeket az ingatlanokat használók szintén helyi adóként fizetnek be, az ingatlanadó minden esetben az ingatlan tulajdonosát terheli. 
 
Új építésű ingatlanokra bizonyos feltételek mellett 2, 15 illetve 25 évre adómentesség kérhető. Például 15 évre adómentesség járhat olyan épületekre, amelyekben alacsony bérleti díjú lakások vannak. Idős, mozgáskorlátozott, diák vagy szerény jövedelmű tulajdonosok pedig abban az esetben kérhetnek kedvezményt az ingatlanadóra, ha az adott ingatlan lakhelyükként szolgál. Az ingatlan használata alapján is kérhető adómentesség, például az agrárszektorban. Minden teljes vagy részleges adómentességről a települések illetékes szervei hozzák meg a döntést. Az ingatlanadó mértékét az az önkormányzat állapítja meg. Az adót az ingatlan katasztrális értéke alapján állapítják meg az önkormányzatok, annak növeléséről a közgyűlések szavaznak, az államnak nincs beleszólása. 

Franciaország: keményen megadóztatják az ingatlanokat

  
Az adóalap kiszámításához a katasztrális értékből annak fele levonandó a fenntartásra, a biztosításra és a felújításra fordítandó kiadásokra. A nem beépített ingatlanok után is fizetendő ingatlanadó,  a katasztrális érték nyolcvan százaléka tekintendő adóalapnak. A tulajdonosnak az ingatlanadó megállapításához csak új vásárlást, építkezést vagy átalakítást követően - 90 napon belül - kell új bevallást kitöltenie, egyébként arra nincs szükség minden évben.

Az ingatlanadó 2009-ben átlagosan 6,4 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az emelkedés elsősorban a negyven nagyvárosban volt jelentős, ahol az előző tíz évben nem vagy alig változott az ingatlanadó összege. Párizsban 47 százalékkal emelkedett január 1-én az ingatlanadó mértéke, de még így is a fővárosban a legkisebb annak összege, ahol egy tulajdonos átlagosan 522 eurót fizet idén ingatlanadóként. Az ország déli részén az átlagos összeg ezer euró felett van: Bordeaux-ban 1060, Montpellier-ben 1212, Nimes-ben 1616, Perpignanban 1048 euró, de a normandiai Le Havre-ban is 1070, Caenban pedig 1132 euró.    

 
Hollandia: 0,1 és 0,3 százalék

Hollandiában két részből áll az önkormányzatok által beszedett ingatlanadó: az egyik részt a tulajdonos fizeti, a másikat az ingatlanban élő személy állja.  Az adót az önkormányzatok joga meghatározni, mértéke általában 0,1 és 0,3 százalék között változik. Az adó mértékét legalább négyévente felülvizsgálják. Néhány éve heves vitákat váltott ki, hogy tíz százalékot is meghaladó mértékben nőhetnek a bérlőkre jutó terhek. A parlament ezért olyan törvényt is elfogadott, melynek értelmében az adóemelés nem haladhatja meg a mindenkori infláció mértékét.
 

Ausztria: nem a forgalmi érték a döntő

Ausztriában az ingatlanadó bevétele teljes egészében a települési önkormányzatokhoz folyik be. Az adót egy évre vetik ki, és fő szabály szerint negyedévente fizetendő. Alapja az úgynevezett egységérték, amelyet minden ingatlan esetében egyedileg állapítanak meg, s amely a forgalmi értéknél alacsonyabb összeg. Az adó éves összege az egységérték központilag meghatározott - a legtöbb esetben sávosan alkalmazott - ezrelékének és az adókulcsnak a szorzata.

Ausztria: az adó felső határa 1 százalék

 
Törvényben rögzített felső határa az ingatlan egységértékének 1 százaléka, s az ingatlan értékétől és a hasznosítási céljától függ. Az adómentesség szabályozása az egyes tartományok hatáskörébe tartozik, a tulajdonképpeni adókulcsot azonban már a települések határozzák meg. Ausztriában jóval kisebb a saját tulajdonú lakások aránya, mint Magyarországon, és a bérházak sok esetben egy-egy magánszemély vagy vállalat tulajdonában vannak. Talán éppen ezért a bérbe adott ingatlanok esetében más szorzókat alkalmaznak, mint a saját használatú lakóingatlanoknál. A tartományi fővárosok közül Kismartonban (Eisenstadt) a legkedvezőbbek a lakásárak, ott az átlagos négyzetméterenkénti ár ezeregyszáz euró (1 euró=287 forint). A fővárosi lakások átlagára négyzetméterenként 2 ezer 500 euró. A legdrágább város a tiroli Kitzbühel, ahol átlagosan 3 ezer euróért cserél gazdát egy lakás.