Brutális emelkedés a bedőlt lakáshiteleknél

Ma Magyarországon vannak olyan cégek, amelyek nyíltan a bedőlt lakások megszerzésére alakultak - mondta Lénárd Mariann az immár hat éve működő Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének vezetője. A pénzügyi szolgáltatást nyújtó kis cégek "hitelrendező" hitelt kínálnak a bajba jutott ügyfeleiknek, ám az ügyfelek a teljesíthetetlen feltételek miatt gyorsan késedelembe esnek, így a cégé lesz az ingatlan. Az egykori tulajdonost könyörtelenül kilakoltatják, így a valós érték feléért jutnak lakásokhoz. Volt olyan tulajdonos, akinek tíz percet adtak, és egy szemetes zsákot. Az áprilisig tartó kilakoltatási moratórium, illetve a márciustól életbe lépő banki hitelezés szigorítása némileg enyhített a helyzeten, ám az alapvető problémát nem számolta fel.

Brutális emelkedés a bedőlt hiteleknél

Tavaly év végén a 920 ezer adósból 63 ezren álltak az árverezés szélén: ennyien voltak azok, akiknek a késedelme – a pénzügyi felügyelet statisztikája szerint – meghaladta a kritikus 90 napot. Egy frissebb, de meg nem erősített adat szerint a 90 napon túli tartozások száma a lakáskölcsönök között már elérte a 90 ezret, az összes lakossági hitelszerződésen belül pedig a 700-750 ezret. A többségük devizahitel, amely ekkora méretben nemzetgazdaságilag is komoly kockázati tényező.

A magyar devizahitelesek életét a görög válság is nehezíti. Csütörtök reggel az euró 281 forint környékén is járt, a dollár 220, a svájci frank 196 forinthoz közelített.

Idén január elején az országban 90 200 volt a 90 napon túl nem fizető lakossági ingatlanhitelesek száma, akik a minimálbérnél nagyobb összeggel adósok a kereskedelmi bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak és a takarékszövetkezeteknek - mondta Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője az MTI-nek. A befagyott ingatlanok összértékét nehéz becsülni, szakértők nagyjából 250-300 milliárd forint közé teszik a bedőlt lakásállomány értékét.

Ezzel kapcsolatban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter mondta ki először: politikai hiba volt engedni a deviza lakáshitelek tömeges engedélyezését. Lénárd Mariann szerint a svájci frankban és jenben történt eladósodás mértéke „hungarikum”. A külföldiek közül kevesen értik, hogy miként  lehetett forintban szerzett jövedelmekből devizában eladósodni, úgy, hogy az adósok jövedelmi viszonyait, terhelésük várható következményeit a bankok szinte alig vették figyelembe - mondta.

A legrosszabb helyzetben lévő és fizetni nem tudó ingatlanhiteleseken a kormány bérlakás konstrukcióval segíthetne, amely elképzelhető az ingatlanok állami alapba helyezésével - mondta Lamboy Judit, a CIB Bank lakossági üzletágának vezetője az MTI-nek.