Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A most elkészült szakvéleményekből következően a csereügylet során összesen 1 milliárd 327,8 millió forint...
A most elkészült szakvéleményekből következően a csereügylet során összesen 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg - olvasható a közleményben. A büntetőeljárásban eddig senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A büntetőügy egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008 júliusi cseréjével összefüggésben folyik.
A főügyészség által kirendelt igazságügyi szakértő a napokban terjesztette elő szakvéleményét, amely azt állapította meg, hogy a csereszerződéssel érintett Velencei-tó melletti, 70 hektárt meghaladó sukorói terület – csereszerződés időszakára eső – összértéke 1,818 milliárd forint. Ezzel szemben a feljelentéssel érintett csereszerződésben ezen sukorói területet 1 milliárd 84 millió forintban számították be - olvasható a közleményben.
Hogyan trükközött az értékbecslő?
A főügyészség által korábban kirendelt igazságügyi szakértő a csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértékét mintegy 193,8 millió forintban határozta meg (amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4. számú főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület) - írták.
Ezzel szemben a feljelentéssel érintett csereszerződésben ezen albertirsai és pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forintban számították be.
Az újabb szakértői vélemény megállapításairól a főügyészség - a vonatkozó törvényi kötelességének eleget téve - tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottságát, továbbá az ügyben ugyancsak vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket.
A tervezett King's City kaszinóberuházáshoz kötődő sukorói telekcsere-szerződés érvénytelenségének megállapítására és az eredeti állapot helyreállítására polgári pert indított a magyar állam. A perben az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. mint felperes a keresetében azt kérte: a bíróság állapítsa meg, hogy a 2008-ban kötött telekszerződés semmis, mert jogszabályba ütközik, továbbá megtámadta a szerződést, mivel a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van. Az alperes, Joav Blum magyar-izraeli üzletember a kereset elutasítását kérte.
A 2008. július 30-i szerződés szerint a magyar állam tulajdonában lévő, együttesen 70 hektáros sukorói ingatlanok és a Joav Blum tulajdonában álló albertirsai és pilisi, 183 hektárnyi földterületek cseréltek gazdát. A csereszerződést az üzletember kezdeményezte, mivel a tervezett kaszinóberuházás meghatározó részét a pilisi és az albertirsai ingatlanokon már nem lehetett volna megvalósítani, Pest megyében ugyanis nem szerezhettek koncessziós jogot a megépítésre.
Az MNV előbb tárgyalást kezdeményezett a szerződés megszüntetéséről, s miután az eredménytelen volt, megindította a pert. A peres felek véleménye eltérő arról, hogy a perben az MNV Zrt. az előírt egyéves határidőn belül támadta-e meg a szerződést, s mikortól kell számítani a határidőt.
Joav Blum jogi képviselője, Sántha Ágnes a per legutóbbi, 2010. április 23-i tárgyaláson megismételte: álláspontjuk szerint a felperes elkésett a per indításával, mert egy állami számvevőszéki jelentés alapján már 2009 nyarán tudomása lehetett az ingatlanok vitatható értékéről.
A felperes jogi képviselője, Patyi Gergely szerint viszont egyrészt a számvevőszék jelentése nem tekinthető hivatalos értékbecslésnek, másrészt a vagyonkezelő csak a tavaly októberi ügyészségi szakvéleményből értesült az értékbecslések között jelentős különbségről. Az érintett ingatlan birtokba adása egyébként még nem történt meg.
A tárgyalást június 11-ére napolta el a bíróság, akkorra Ébner Vilmos bíró személyes megjelenési kötelezettséggel beidézte a nemzetközi befektetőcsoportot képviselő Joav Blumot, az üzletember ugyanis az áprilisi tárgyaláson, betegsége miatt, ügyvédjével képviseltette magát
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.