Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Fideszes és szocialista fővárosi képviselők boldog egyetértésben szavazták meg a maximált hatósági árnál alacsonyabb lakossági hődíjakat a Városházán néhány hete. Hivatkozási alapként a kormány üzemidíj-moratóriuma szolgált. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szavazott egyedüliként nemmel, hiszen - mint a HVG-nek elmondta - a képviselők "színtiszta populizmusáról van szó". A fővárosi példát Tatabánya, Pécs, Debrecen is követte.
A fővárosi döntés előtt néhány nappal a Főtáv Zrt. közölte: szeptember 1-jétől 10,5 százalékkal megemeli - az energiaköltségek emelkedése miatt - a fővárosi díjakat. Ez azt jelentette volna, hogy egy átlagos méretű lakás éves fűtésköltsége 215 ezerről 237 ezer forintra nőne. Mivel jövő januártól már nem kapnak állami támogatást a fűtőművek (távhő és villamos energia), az általuk termelt áramot nem veszi át a Magya Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. Ez a kötelező átvételi rendszer évi 70-80 milliárd forint közpénzt emészt fel.
A HVG információja szerint a kormány csak most kezdett el foglalkozni a kérdéssel. Ha nem találnak ki valamit év végére, akkor néhány településen jövőre drasztikus távhődíj-emeléssel kell szembenézniük a lakóknak.
