Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Csipak Péter, beruházó cég vezetője az Indexnek azt mondta, a döntés a legkevésbé sem azt jelenti, hogy letettek volna a Zeppelin-projekt megépítéséről. Csipak leszögezte: az Új Városközpont projekt továbbra is élvezi az V. kerületi önkormányzat támogatását.
Kapcsolódó cikkeink:
Nem kapott bontási engedélyt az üvegpláza
A Csipak-villa titkai: visszafogott luxus milliárdos módra
A főváros nemet mondott az üvegszivarra
Videó: gigantikus üvegszivar épül a Deákt térnél
A cég, az V. kerületi önkormányzat javaslatát követve elkészíti a részletes terveket, és a bontási kérelmet pedig a későbbiekben nyújtja be. A vállalkozó hangsúlyozta: hogy nem ért egyet a KÖH december 29-én kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalásával, amely nem javasolta a Bécsi utca három szóban forgó épületének lebontását.
Csipak szerint a KÖH mostani döntése homlokegyenest ellentmond a 2008-ban módosított Kerület Szabályozási Terv (KSZT)-hez ugyanezen hivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalásnak. Az V. kerület szabályozási terve 2008 decemberében vált hatályossá, és azóta is hatályban van. A KSZT szerint a három Bécsi utcai ingatlanból kettő bontható. A harmadik, Bécsi utca 10. szám alatti ingatlan pedig a fővárosi védettség megszűnését követően azóta vált bonthatóvá. Csipak cége 2008-ban módosított KSZT alapján kezdte el az Új Városközpont koncepció terveinek elkészítését, abban a tudatban, hogy az épületek nem állnak műemléki védettség alatt, azaz elbonthatóak, és a projekt megvalósítható. Csipak szerint ebben megerősítette őt a 2010. XI. 11.-én a kézhez vett jogerős elvi építési engedély, mely egyértelműen tisztázta a három meglévő ingatlan helyén megépíthető Új Városközpont paramétereit, és azt hogy megépítéséhez a meglévő épületek bontása szükséges.
A Csipak Acquisitons Zrt. visszavonja a bontási engedélyre vonatkozó kérelmét, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a KÖH úgy adta ki előzetes szakhatósági állásfoglalását, hogy még nem állt rendelkezésre az - egyébként jogszabályokban előírt és a beruházó, illetve a kérelmező által elkészítendő értéktanulmány. Az értéktanulmány elkészültét követően Csipakék párbeszédet kezdeményeznek a KÖH-el, annak érdekében, hogy az általuk ismertetett tények birtokában szemléltessék a hatályban lévő KSZT és az előzetes szakhatósági állásfoglalás közti ellentmondást, illetve megpróbálják azt feloldani.
