Akinek kedvező a devizahitel (pl. van az adott devizában bevétele), az vehessen fel ilyen hitelt. Aki pedig tudja, hogy mit is vállal, az vállalhasson kockázatot és szintén adósodhasson el devizában - de ekkor már a bankok szigorúbban vizsgálják a hiteligénylést.

Jelenleg kiöntöttük a gyereket is a vízzel együtt, hiszen csak hitelkiváltásra vehető fel deviza jelzáloghitel, a feltételeket pedig oly mértékben sikerült túlbonyolítani, hogy a szakma sem igazán tudja, hogy akkor a részletekben elvesző szabályozás mit is akar elérni és hogyan kell azt végrehajtani.

Mi szól az euróra történő átváltás mellett?

A PSZÁF körleveléből az derül ki, hogy az átváltást azért támogatják, mert

- az euró árfolyam “kilengése” kisebb,

- a várható euró övezeti csatlakozásunk tovább fogja a hiteleket stabilizálni

- a bankok saját forráslehetőségei is jobbak, továbbá kedvezőbbek a hitelezési feltételek az euró esetében.

És az egész átváltást az koronázhatná be, hogy a bankok kedvezményeket adnának ezekhez a hitelkiváltásokhoz. Például mentesíthetnék az ügyfelet az átváltáshoz kapcsolódó konverziós, hitelbírálati, folyósítási, értékbecslési és egyéb adminisztrációs terhek alól, illetve ezzel összhangban nem módosítanák az ingatlanon bejegyzett jelzálogjogot, ezzel “kivédve” az újabb közjegyzői költségeket.

A felügyeleti ötletek között szerepel még az átváltott hitel törlesztéséhez kapcsolódóan egy átmeneti időszakra rögzített maximumárfolyam-plafon alkalmazása. Ez megkímélné az ügyfelet a devizaárfolyam-kockázat miatti jelentős havi törlesztő részlet-emelkedés veszélyétől, de nem zárná ki, hogy a forint jövőbeni erősödéséből származó kedvező hatás a havi törlesztő részletben is jelentkezzen.

Érvekre válaszolva

Az árfolyamok hullámzása érdekes dolog ebben az esetben, hiszen három devizát is (euró, CHF, Forint) figyelni kell – azok kölcsönhatásait sem tévesztve szem elöl. A hitel átváltása csak középárfolyamon érné meg, ha egyből az új euró hitellel a régi CHF hitelt fizetnénk ki. Ezt ma már a bankok így intézik, nem kell forintra váltani közben a pénzt. Az adós tartozása a jelenlegi kedvezőtlen árfolyam miatt lényegesen megnövekedne, ezért csak azoknak éri meg a kiváltás, akik nem bírják fizetni a megemelkedett részletüket és nem csak olcsóbb, de kedvezőbb feltételű szerződést kapnának “cserébe” ezért az árfolyam veszteségért.

Az euró bevezetése egyre távolabbinak tűnik, erre talán nem kellett volna éppen most hivatkozni. A bankokra további terheket róni pedig csak úgy lehetne, ha azt üzletpolitikai megfontolásból ők is jónak tekintik azt. Egyelőre kevés kedvező feltételű ajánlat van a piacon erre az euróra történő áttérésre (két bank), tehát a bankok jelenleg inkább a forint hiteleket preferálják.

A maximált árfolyam vállalása megint a bankokra róna terhet. Korábban voltak próbálkozások árfolyam garancia bevezetésére, de ez üzleti alapon sem vált be, karitatív jelleggel pedig végképp nem fog menni.

Ki váltson?

Mindig is az volt a véleményem, hogy a devizahitelek kockázatát egy forintban fixált havi részletet biztosító megoldással kell csökkenteni. Voltak és vannak is ilyen termékek a piacon, nagy előnyük, hogy az alacsonyabb kamatot megkaphatjuk úgy, hogy a havi fizetnivalónk minden hónapban azonos, az esetleges árfolyam mozgás miatti eltérések (plusz-mínusz) pedig a tőke terhére kerülnek elszámolásra. Tehát legrosszabb esetben megnő egy kicsit a hitel futamideje, de a havi törlesztés kiszámítható!

Fontos szempont lehetne egy új szerződés megvizsgálásakor, hogy a kamat mikor és hogyan változhat. Ma már az irányadó kamathoz kötött „árazás” vált elterjedté, tehát a szerződésünkben is ragaszkodjunk ehhez. A törvényi szabályozás is korlátozza a bankok kamatalakítását, de ez mindenképpen egy korrektebb megoldás. Figyeljünk oda arra is, hogy nem-fizetés esetén a banknak mihez van joga. Jobb ezeket a feltételeket már előzetesen ismerni. Sajnos e téren nagy eltéréseket nem fogunk tapasztalni a banki szerződések között.

Összegzés

Véleményem szerint a Felügyelet kicsit elkésett az ajánlásával. A hitelezési változások bevezetésekor nem láttunk tőle elemzést, ami alátámasztotta volna a változások szükségességét. Talán még nem lenne késő a mostani törvényi környezet felülvizsgálatával, a szabályozás túlkapásainak kiigazításával, a feltételek végrehajthatóságának, érthetővé tételének a megteremtésével foglalkozni. A PSZÁF ezzel tudna segíteni a mai kaotikus helyzet tisztázásában a leginkább.

dr.Tatár Attila

www.bankweb.hu

Telefon: 0620/263-6886

E-mail:  [email protected]

Iroda:    1139 Budapest, Pap Károly u.18/b.