Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás hatálya a tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, illetve helyiségben tartott alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, valamint az ezer főt meghaladó létszámmal megrendezett szabadtéri eseményekre terjed ki. A feltűnően gyorsan és bevallottan a szigorítás ígényével megszövegezett kormányrendelet a héten lépett életbe.
Fesztivál- és rendezvényszervezők szerint az új rendelet szakmailag alkalmatlan. "Szabályok eddig is voltak, azokat csak be kellett volna tartatni" - mondta Pálosi Boglárka, az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakoztatásért elnöke a több szervezet által csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Pálosi elmondta: a kormány senkivel nem egyeztetett a szakmából. Emiatt Pálosi Boglárka emiatt szükségesnek tartja egy munkacsoport létrehozását a kormány és az érintettek képviselőiből, hogy "megfelelő és betartható módon" alakuljon át a szabályozás.
Márta István, a Magyar Fesztiválszövetség elnöke arról beszélt, hogy az új rendeletben olyan fogalmak szerepelnek, amelyek definícióit nem közölték. Így nem tudni, mit ért pontosan a rendeletalkotó a zenés-táncos rendezvényen. Ráadásul, mivel rendezvényszervezői diplomához kötik a szervezést, jelenleg a Sziget Fesztivál főszervezője, illetve a Művészetek Völgye felelőse sem szervezhet rendezvényt. Ez azt jelenti, hogy akár el is maradhatnak ezek a fesztiválok - fűzte hozzá Márta István, aki szerint a különböző rendezvényeket uniformizálja a kormányrendelet, ezért az elfogadhatatlan a számunkra.
Kettőnél több táncoló fiatal már zenés-táncos rendezvénynek minősül
A sajtótájékoztatón kifogásolták azt is, hogy a rendeletben nincs pontosan meghatározva, mekkora létszámra és milyen helyszínre vonatkoznak az előírások. "Jelen pillanatban, ha egy kávézóban valaki berak egy CD-t és két ember táncra perdül, akkor az már zenés-táncos szórakozásnak minősül" - mondta L. Laki László, aki szintén az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakoztatásért képviseletében fejtette ki észrevételeit.
A fesztiválok esetében, amelyek szervezése akár hónapokkal, vagy egy évvel korábban is elkezdődhet, például az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzését is csatolni kell az engedélyeztetéshez, vagyis azt, hogy milyen idő lesz a rendezvény idején. Ez például egyike a betarthatatlan feltételeknek - vélte L. Laki László.
Semsei Rudolf, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetségének vezetője szerint a rendelkezés ellehetetleníti azokat a céges rendezvényeket, amelyek végén akár zene, vagy tánc is lehet. "Olyan bürokratikus lépéseket kell megtenni, ami sajnos nem életszerű" - jegyezte meg. A szövetség vezetője fontosnak nevezte, hogy ne csak rendeletek útján próbálják biztonságosabbá tenni a rendezvényeket. Szükség volna például egy rendezvényszervező kamarára, hogy professzionális módon működhessen a szakma, és ne fordulhasson elő többet olyan tragédia, mint az év elején a fővárosi West Balkán szórakozóhelyen.
A jövőben meterológiai jelentés kellhet a táncházak engedélyeztetéséhez is
A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint alaptalan a szakmai szervezetek kritikája a zenés-táncos rendezvényeket érintő kormányrendelettel kapcsolatban.
Tállai András államtitkár kormányszóvivői tájékoztatón a bírálatokra reagálva közölte: a szabályozásban egyértelműen meg van határozva, mi a zenés-táncos vendéglátóegység.
"Ha beraknak egy cd-t, és ketten táncra perdülnek, az nem tartozik a rendelet hatálya alá" - mondta.
A rendezvény szervezéséhez szükséges végzettségről szólva hozzátette: maguk a szervezetek kérték azt, hogy ne szervezhessen mindenki ilyen rendezvényt. A képesítésnek azonban nem diplomának kell lennie - jegyezte meg.
