Sokkal jobban is lehetne hasznosítani a felújítandó és tervezett magyarországi labdarúgó stadionokat. Ehhez azonban állami, önkormányzati és magántőke kell, valamint átgondolt üzleti tervek – fogalmazott a KPMG vezérigazgatója. Robert Stöllinger szerint az osztrák vagy a svájci fejlettségi szint a reális cél, természetesen a labdarúgás ezzel egyidejűleg történő megújítása mellett.

Debrecenben egyelőre nincs szó kapcsolódó létesítményekről

A tanulmány szerint a korszerű, több funkciós stadionok fejlesztése hozzájárulhat a klubok fontosabb bevételi forrásainak növeléséhez és az arányok eltolásához. Ma a jegyekből csak 5-6 százalék jön, kb.30 százalék a televíziós közvetítési jogokból, a túlnyomó rész pedig egyéb forrásból, például szponzori pénzekből. Az első csoport Ausztriában 16 százalék, Svájcban 39, márpedig az a cél, hogy a családok kilátogassanak, így a stadion melletti plazában, wellness központban is jó lehet a forgalom. Önmagukban a stadionok nem életképesek, kellenek még hotelek, kaszinó és más szolgáltatások.

Orbán Viktor Székesfehérvárra is osztana egy kis pénzt

null

Legfeljebb egy nagy (40-60 ezres) stadion látszik reálisan fenntarthatónak, s ezen kívül két-három közepes (15-25 ezres). Az ennél kisebbeknél is fontos, hogy legyenek kiegészítő funkciók, mobil lehessen maga a szerkezet, esetleg több csapat használjon egy közepes stadiont. Kívánatos, hogy a stadionok és a klubok azonos kézben legyenek – mondták a KPMG szakértői.

A győri ETO Park egyelőre változó üzleti sikerrel működik

fotó: Mester Nándor

Andrea Sartori, a tanácsadó cég idegenforgalmi és sportberuházásokkal foglalkozó részlegének vezetője azt mondta az Ingatlanmenedzsernek: a nagy európai ligák részben azért sikeresek gazdaságilag is, mert nagy a lélekszám az érintett országokban és a lakosság átlagos életszínvonala is jóval magasabb, s ezért például a tévéközvetítések díjai is jóval drágább, mint Magyarországon. Nekünk példa lehet az osztrák vagy netán a holland gyakorlat. Egyik országban sincsenek nagy stadionok, de Ausztriában 50-60, Hollandia esetében 80 százalékos a kihasználtság.