Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A lakások átlagos négyzetméterára nagy különbséget mutat országrészenként, de ha a régiós átlagkeresetet is beillesztjük a képletbe, kiderül, hogy hol mennyit kell dolgozni egy lakás megvásárlásához.
A számítás két változója a KSH legfrissebb Statisztikai tájékoztatójában szereplő, alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete és a Duna House Barométerében szereplő átlagos lakás négyzetméterárak (panel és tégla együtt). Mindkét adat az idei állapotokat mutatja és bár célszerűbb lehet háztartások jövedelmét vizsgálni, arányaiban ez nem befolyásolja a végeredményt.
Eszerint 2011-ben az ingatlanárak és a jövedelemviszonyok alapján az Észak-Magyarországon élők tudnak „legolcsóbban” ingatlanhoz jutni. Itt az éves nettó átlagjövedelemből 11,4 négyzetméternyi lakásra futná, míg a sor végén a főváros és Pest megye áll. Pest megye tekintetében torz a kép, mivel az ingatlanok árát az agglomeráció felhúzza, míg az átlagkeresetet az agglomeráción kívül élők nyomják le.
Észak-Magyarország | Közép-Dunántúl | Dél-Dunántúl | Észak-Alföld | Nyugat-Dunántúl | Dél-Alföld | Budapest | Pest Megye | ||||||||
Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (KSH Statisztikai tájékoztató 2011/1) | 117 500 | 126 500 | 117 000 | 114 000 | 122 000 | 112 000 | 175 000 | 127 500 | |||||||
Lakások átlagos m2 ára (Duna House Barométer 2011. július) | 124 000 | 147 000 | 144 000 | 145 000 | 161 000 | 149 000 | 238 000 | 194 000 | |||||||
Éves átlagkeresetből vásárolható négyzetméter | 11,4 | 10,3 | 9,8 | 9,4 | 9,1 | 9,0 | 8,8 | 7,9 | |||||||
