Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A 2000-es évek ingatlanpiacán még nagy arányban voltak jelen a – főleg nyugat-európai – vásárlók, befektetők. A válságot követően azonban keveset hallani felőlük, azonban a Duna House most utánajárt, milyen arányban és honnan érdeklődnek a külföldiek.
Az elmúlt három év azonos, harmadik negyedéveinek időszaki összehasonlítása megmutatja számunkra, hogy az idei pozitív ingatlanpiaci hangulat vajon megmozgatja-e a külföldi vásárlókat, vagy sem. A Duna House elemzése rámutat, hogy ugyan abszolút darabszámban növekszik a külföldiek jelenléte, arányuk a piacon csökkent a vizsgált három évben.
2012-ben az ingatlanvásárlók 2 százaléka volt külföldi, ez a teljes III. negyedévben nagyjából 420 tranzakciót jelent – mondja Rutai Gábor, az ingatlanközvetítő hálózat elemzési vezetője. Tavaly valamivel erősebb volt a III. negyedév, így hasonló mennyiségű külföldi vásárló mellett a piaci részük 1,9 százalékra csökkent. Idén 1,8 százalékot mértek, igaz egy erősebb piacon, ami becslésük szerint 515 külhoni vásárlót jelent 3 hónap alatt.
A külföldiek nemcsak a vevői, hanem a bérlői piacon is jelen vannak. Ezen a területen azonban már erősebb a jelenlétük és az vizsgált időszakban nem is változott, nagyjából 12 százalékra tehető. A vevők 45 százaléka érkezik valamelyik EU tagállamból (illetve csekély számban az Egyesült Államokból). Ők átlagban 14,8 millió forintot költenek ingatlanra. A piacon nagyjából 10 százalékot kitevő közel-keleti vevők ennél nagyobb összegben költenek, az ő átlagos vásárlási volumenük 16,8 millió forint volt ingatlanonként.
A második legjelentősebb csoport a szláv vásárlóké, itt elsősorban orosz és ukrán vevőkről van szó. Ők a piac 30 százalékát teszik ki és 23,3 milliós átlagáron vásárolnak. Legdrágábban a távol-keletiek költenek, az ő átlaguk 26,7 millió forint volt, és a piac 15 százalékában vannak jelen.
A külföldi vevők 77 százaléka a fővárosban vásárol, itt is a belső kerületeket favorizálják: a VI., VII., VIII.-at elsősorban. Ezen belül a 13 százalékos részaránnyal rendelkező VI. kerületben lebonyolított adásvételek paraméterei alapján, 60 négyzetméteres lakást kerestek, átlag 14 millióért. A fővároson kívül még megyeszékhelyek jöhetnek szóba, kisebb települések pedig csak elvétve.
A Duna House adatai alapján a bérlők 42 százaléka EU-s tagállamból érkezett, 29 százalékuk jött a közel-keletről, 20 százalék távol-keleti és mindössze 10 százalék orosz, illetve ukrán. Ez utóbbi csoport és az EU-ból érkezők havi átlag 110 ezer forint körül bérelnek, a közel- és távol-keletiek egyaránt 78 ezer Ft körül. Az ingatlanbérlés helyszíne 46 százalékban a főváros, főleg az V., VI., VII. kerületek, de feltehetően a külföldi diákok miatt magas a jelenlét az egyetemi városokban is, kiemelten Pécs, Debrecen és Szeged városokat.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A meccs végén a Ludogorecnek volt még egy nagy helyzete, de nem született belőle találat.
Kezd kifulladni az orosz hadigazdaság modellje, de látványos összeomlás nem várható.
Matolcsy György volt MNB-elnök még a távozása után öt hónappal is tud meglepetést okozni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket?
Első dalában a szabadságról és a nyugati jólétről énekel és rappel.