szerző:
Palotai Nándor
Tetszett a cikk?

A tengerszint folyamatos emelkedése, valamint a világnépesség ijesztő ütemű növekedése nem kecsegtet túl pozitív kilátásokkal az emberiség jövőjére nézve. Vajon ha a jövőben a szárazföld egy része odaveszne, akkor ki tudnánk költözni a tengerekre? A kutatók már keresik a megoldást.

Míg 1967-ben még csak körülbelül 3 milliárd lakója volt a Földnek, röpke pár évtized alatt ez a szám mára már több mint 7 milliárdra emelkedett. Ami a nem is olyan távoli jövőt illeti, az egyre növekvő világnépesség mellett az emberiségnek meg kell majd küzdenie a növekvő tengerszint okozta nehézségekkel is: a Föld népességének 40 százaléka ugyanis száz kilométernél közelebb lakik a tengerekhez.

Természetesen joggal merülhet fel bárkiben a kérdés, hogy miért is kellene ezen aggódni, amikor csak az USA területén tömegével akadnak lakatlan területek, nem is beszélve a Föld többi részéről, azonban a jelenleg fennálló országhatárok miatt naiv dolog lenne egy egészként kezelni a bolygót.

Ami a célszerűségen túl a vízre telepedés egy másik erős hajtórugója bizonyos esetekben, az az újfajta politikai struktúrák kipróbálása iránti vágy. Nemzetközi vizeken egyetlen egy ma létező ország törvénye sem hatályos, így a "vízlakók" számára végtére is adott a lehetőség, hogy saját, szinte tetszőleges törvényeken alapuló mikroállamot hozzanak létre. Jelenleg azonban csak természetes körülmények között létrejött szárazföldön lehetséges államot alapítani, így a vízen úszó objektumon hivatalosan nem lehetséges országot létrehozni. Azonban egy máig működő anomáliára így is akad példa: az elhagyatott angol tengeri erődre települt Principality of Sealand.

A jövő épületeivel foglalkozó sorozatunkban azonban leginkább a környezeti katasztrófákra esetlegesen megoldást kínáló építészeti koncepciókkal foglalkozunk. Míg az első részben a környezetüket aktívan szűrő épületek terveit vettük végig, addig a második részben a tömegközlekedést forradalmasító koncepciókat mutattunk be, a továbbiakban pedig olyan tervek következnek, melyek segítségével az ember esetleg kiköltözhetne a tengerekre is.

1. Tengeri farm - Harvest City

©

A bostoni E. Kevin Schopfer koncepciója, a lebegő Harvest City Haiti partjaitól nem messze lenne a tengerfenékhez horgonyozva, és körülbelül harmincezer embernek adhatna otthont. A különböző lebegő modulokból felépíthető város átmérője körülbelül két mérföld lenne, és önálló gazdasággal rendelkezne, mely kétharmadrészt növénytermesztésen, egyharmadrészt pedig könnyűipari termelésen alapulna. A mesterséges sziget a tervek szerint négy főbb részre oszlana, melyeket vízi közlekedésre alkalmas csatornák kötnének össze. A lebegő város belső részein lennének a szolgáltató- valamint a lakóépületek, míg a peremhez közelebb a mezőgazdasági, illetve könnyűipari létesítmények. A lebegő kisváros stabilitásához elengedhetetlen, hogy hullámtörőket emeljenek köré, ezeket a tervező az előzőleg a környéken pusztított földrengések által termelt törmelékből állítaná elő.

2. Mesterséges korallzátony - Coral Reef

©

A Vincent Challebaut Architectures csapata szintén a turisták és környezeti katasztrófák által egyaránt kedvelt, gyakran érintett Haiti lakhatási és természeti problémáira keres megoldást. A korallzátonyok izgalmas formavilága által ihletett tervezet lényegében nem más, mint egy három dimenzióban megtervezett egyutcás település, mely egymásra helyezett passzívházak tömkelegéből áll. A dupla hullámot formázó elrendezésnek köszönhetően minden beköltözött családnak jutna pár négyzetméter föld a szomszéd konténer tetején, melyen lehetséges lenne háztáji kertet vezetni.

A vízi települést a tervezői önfenntartóra tervezték: a lakóegységek mind passzívházként funkcionálnának, az energiaellátásról pedig egyrészt az építmény tartópilléreinél elhelyezett, a tenger áramlásának energiáit lecsapoló erőművek, valamint a tenger különböző mélységeinek hőmérséklet-különbségét energiává alakító hőerőművek gondoskodnának. A struktúra alapja pedig nagyjából két emelet vastagságú lenne, belül közösségi terekkel ellátva. A lakók által termelt szerves hulladékot ugyanezen szinteken komposztálásra használnák, a folyamatban termelődött felesleges vizet pedig megtisztítva engednék vissza az óceánba.

3. Tengeri lakófüzér – Underwater Skyscraper

©

A spanyol Higinio Llames és Ifigeneia Arvaniti koncepciója szintén egy önfenntartó vízi épületet takar. A felhőkarcolónyi komplexum nagyobb része a víz alatt foglalna helyet, a struktúra merülését pedig a tengeralattjárókon használatos ballaszttartályokhoz hasonló megoldásokkal szabályozhatnák a jövendőbeli lakók. A közösségi terek, valamint a napfényigényes növénytermesztés helyszíne a vízszint felett helyet foglaló üveggomba lenne, míg a lakások, valamint a munkahelyek a víz alatt található füzérben foglalnának helyet. A tervezők ennél az épületnél is megújuló energiaforrásokban gondolkodnak: a tervek szerint az áramellátást napelemekkel, valamint szélturbinákkal oldanák meg. Az édesvíz iránti igényt részben az esővíz begyűjtésével oldanák meg.

4. Lebegő Moszkva – Floating City

©

Az orosz tervező Orzunova Eduardovna lebegő városa egy, a víz fölé magasodó központi felhőkarcoló köré épülne. A főtorony adna otthont a lakóknak, valamint több szinten mezőgazdasági termelés folyna. Ami a szolgáltatásokat, valamint a munkahelyeket illeti, ezek a középső torony körül lennének elszórva, az előbbinél lényegesen kisebb épületekben. Az energiaellátást itt is megújuló erőforrásokra alapozná a tervező, az épület külső falát a tervek szerint számtalan napelem borítaná. Ezen kívül, több szinten lennének berendezések az esővíz befogására is.

5. Maldív-(mesterséges) szigetek – The Floating States of Maldives

©

Az ausztráliai William Fong, Joshua Loke és Livee Tan közös koncepciója, a Maldív-szigetek jövendőbeli problémáira kínálhat megoldást, ugyanis az ország lakott szigeteinek nagy része alig másfél méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Ez alapján ha a tengerszint emelkedése a mostani ütemben halad tovább, akkor száz év múlva már 59 centiméterrel lesz magasabban a tengerszint, tehát 2100 környékén a lakott szigetek tetemes része már víz alatt lesz. A szélsőséges időjárás okozta problémák azonban már napjainkban is megtépázták a Maldív-szigetek lakóinak életét: 2004-ben egy cunami következtében 57 sziget szenvedett súlyos kárt, továbbá 14-et teljesen evakuálni kellett. A jövendőbeli krízissel számolva, a fentebb említett három építész egy 1000 méter magasan a tenger fölé nyúló, valamint ugyanilyen mélyen a tenger alá merülő szuper-struktúra tervezésébe fogott, melynek segítségével a Maldív-szigetek lakói a felségvizeiken belül élhetnének, és nem lenne szükség a kormányzatnak India, vagy Ausztrália területén földet vásárolnia.

6. Tengerkarcoló – Gyre

©

A kanadai Keith Dewey, Clayton Cowan és Robert Jakovina egy olyan lebegő várost álmodott meg, ahol a turizmus és a tudományos kutatómunka jól megférhetne egymás mellett. A tengeri szuperstruktúra 400 méterrel merülne a víz felszíne alá, míg a tenger szintje felett kinyúló, körülbelül egy és egynegyed kilométer átmérőjű részek egy védett öblöt biztosítanának a kikötni vágyó hajók számára. A középső, víz alatti részt dupla falú, megerősített üvegtáblák alkotnák, melyeket betongyűrűk tartanának a helyükön. A legfelső szinteken a közösségi terek és szolgáltatások foglalnának helyet, a középső szegmensbe hoteleket, lakásokat terveznek, a legalsóbb szinteken pedig kutatómunka folyna. Az elektromos energiát a Gyre névre keresztelt építmény megújuló energiaforrásokból merítené, többek között szélturbinákat, ár-apály erőműveket, illetve víz alatti turbinákat alkalmazva. Ez utóbbiak a tervezők szerint szükség esetén a struktúra mozgatására is alkalmasak lehetnének.

7. Üvegsárkány – SESU Seastead

©

Az észt származású tervező Marko Jarvela szintén egy önfenntartó tengeri építményben gondolkodik, ám az előbbi koncepciókkal ellentétben az ő terve kevésbé grandiózus a méreteit tekintve, mivel Jarvela egy környezettudatos, önellátó mikroközösségre méretezte koncepcióját. A furcsa, buborékhoz hasonlatos épület lényegében egy nagy üvegházként szolgálna, a belső klímát a növények tartanák a kívánt határok között. Természetresen ezek tetemes része étkezésre szánt növény lenne. A dizájn erős hangsúlyt fektet a napfény passzív felhasználására is.

8. Úszóváros – The Swimming City

©

A tengeren folytatott élet lehetőségeit kutató Seasteading Institute nemzetközi pályázatát 2011-ben egy magyar nyerte. Győrfi András látványterve sokkal kevésbé futurisztikus, mint a fentebb bemutatott koncepciók, azonban pontosan emiatt tűnik inkább megvalósíthatónak. Bár azt hozzá kell tenni, hogy Győrfi terve nem is tűnik túl öko-tudatosnak, ám természetesnek annál inkább. Mintha egy darabka Csepel elevenedne meg egy elhagyatott fúrótorony tetején.

9. Víz alatti spirál - Ocean Spiral

 


A közelmúltban nagy port kavart a japán székhelyű Schimizu Corp terve, akik nem sajnálnának 25-26 milliárd dollárt (úgy körülbelül 7 ezer milliárd forintot, a magyar gazdaság egy évnyi teljesítményének csaknem egynegyedét) beleölni egy tenger alatti városba. Persze Japán természeti adottságait alapul véve ez nem meglepő, hiszen a szigetországban rendkívül nagy a népsűrűség, továbbá sokkal gyakoribbak a földrengések is, mint például Európában. A japán víz alatti város, az Ocean Spiral három fő részből állna: legfelül egy 500 méter átmérőjű gömb foglalna helyet, ez alatt körülbelül 3-4000 méter mélységig egy spirális struktúra szállásolná el a víz alatti város lakóinak nagyrészét, legalul pedig kutatólaborok foglalnának helyet. A spirál "kiterített" hossza körülbelül 15 kilométer. Az energiaellátást a különbőző mélységek eltérő hőmérsékletű vize adná, melyekkel hőerőműveket működtetnének.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!