Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A tengerszint folyamatos emelkedése, valamint a világnépesség ijesztő ütemű növekedése nem kecsegtet túl pozitív kilátásokkal az emberiség jövőjére nézve. Vajon ha a jövőben a szárazföld egy része odaveszne, akkor ki tudnánk költözni a tengerekre? A kutatók már keresik a megoldást.
Míg 1967-ben még csak körülbelül 3 milliárd lakója volt a Földnek, röpke pár évtized alatt ez a szám mára már több mint 7 milliárdra emelkedett. Ami a nem is olyan távoli jövőt illeti, az egyre növekvő világnépesség mellett az emberiségnek meg kell majd küzdenie a növekvő tengerszint okozta nehézségekkel is: a Föld népességének 40 százaléka ugyanis száz kilométernél közelebb lakik a tengerekhez.
Természetesen joggal merülhet fel bárkiben a kérdés, hogy miért is kellene ezen aggódni, amikor csak az USA területén tömegével akadnak lakatlan területek, nem is beszélve a Föld többi részéről, azonban a jelenleg fennálló országhatárok miatt naiv dolog lenne egy egészként kezelni a bolygót.
Ami a célszerűségen túl a vízre telepedés egy másik erős hajtórugója bizonyos esetekben, az az újfajta politikai struktúrák kipróbálása iránti vágy. Nemzetközi vizeken egyetlen egy ma létező ország törvénye sem hatályos, így a "vízlakók" számára végtére is adott a lehetőség, hogy saját, szinte tetszőleges törvényeken alapuló mikroállamot hozzanak létre. Jelenleg azonban csak természetes körülmények között létrejött szárazföldön lehetséges államot alapítani, így a vízen úszó objektumon hivatalosan nem lehetséges országot létrehozni. Azonban egy máig működő anomáliára így is akad példa: az elhagyatott angol tengeri erődre települt Principality of Sealand.
A jövő épületeivel foglalkozó sorozatunkban azonban leginkább a környezeti katasztrófákra esetlegesen megoldást kínáló építészeti koncepciókkal foglalkozunk. Míg az első részben a környezetüket aktívan szűrő épületek terveit vettük végig, addig a második részben a tömegközlekedést forradalmasító koncepciókat mutattunk be, a továbbiakban pedig olyan tervek következnek, melyek segítségével az ember esetleg kiköltözhetne a tengerekre is.
1. Tengeri farm - Harvest City
A bostoni E. Kevin Schopfer koncepciója, a lebegő Harvest City Haiti partjaitól nem messze lenne a tengerfenékhez horgonyozva, és körülbelül harmincezer embernek adhatna otthont. A különböző lebegő modulokból felépíthető város átmérője körülbelül két mérföld lenne, és önálló gazdasággal rendelkezne, mely kétharmadrészt növénytermesztésen, egyharmadrészt pedig könnyűipari termelésen alapulna. A mesterséges sziget a tervek szerint négy főbb részre oszlana, melyeket vízi közlekedésre alkalmas csatornák kötnének össze. A lebegő város belső részein lennének a szolgáltató- valamint a lakóépületek, míg a peremhez közelebb a mezőgazdasági, illetve könnyűipari létesítmények. A lebegő kisváros stabilitásához elengedhetetlen, hogy hullámtörőket emeljenek köré, ezeket a tervező az előzőleg a környéken pusztított földrengések által termelt törmelékből állítaná elő.
2. Mesterséges korallzátony - Coral Reef
A Vincent Challebaut Architectures csapata szintén a turisták és környezeti katasztrófák által egyaránt kedvelt, gyakran érintett Haiti lakhatási és természeti problémáira keres megoldást. A korallzátonyok izgalmas formavilága által ihletett tervezet lényegében nem más, mint egy három dimenzióban megtervezett egyutcás település, mely egymásra helyezett passzívházak tömkelegéből áll. A dupla hullámot formázó elrendezésnek köszönhetően minden beköltözött családnak jutna pár négyzetméter föld a szomszéd konténer tetején, melyen lehetséges lenne háztáji kertet vezetni.
A vízi települést a tervezői önfenntartóra tervezték: a lakóegységek mind passzívházként funkcionálnának, az energiaellátásról pedig egyrészt az építmény tartópilléreinél elhelyezett, a tenger áramlásának energiáit lecsapoló erőművek, valamint a tenger különböző mélységeinek hőmérséklet-különbségét energiává alakító hőerőművek gondoskodnának. A struktúra alapja pedig nagyjából két emelet vastagságú lenne, belül közösségi terekkel ellátva. A lakók által termelt szerves hulladékot ugyanezen szinteken komposztálásra használnák, a folyamatban termelődött felesleges vizet pedig megtisztítva engednék vissza az óceánba.
3. Tengeri lakófüzér – Underwater Skyscraper
4. Lebegő Moszkva – Floating City
5. Maldív-(mesterséges) szigetek – The Floating States of Maldives
Az ausztráliai William Fong, Joshua Loke és Livee Tan közös koncepciója, a Maldív-szigetek jövendőbeli problémáira kínálhat megoldást, ugyanis az ország lakott szigeteinek nagy része alig másfél méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Ez alapján ha a tengerszint emelkedése a mostani ütemben halad tovább, akkor száz év múlva már 59 centiméterrel lesz magasabban a tengerszint, tehát 2100 környékén a lakott szigetek tetemes része már víz alatt lesz. A szélsőséges időjárás okozta problémák azonban már napjainkban is megtépázták a Maldív-szigetek lakóinak életét: 2004-ben egy cunami következtében 57 sziget szenvedett súlyos kárt, továbbá 14-et teljesen evakuálni kellett. A jövendőbeli krízissel számolva, a fentebb említett három építész egy 1000 méter magasan a tenger fölé nyúló, valamint ugyanilyen mélyen a tenger alá merülő szuper-struktúra tervezésébe fogott, melynek segítségével a Maldív-szigetek lakói a felségvizeiken belül élhetnének, és nem lenne szükség a kormányzatnak India, vagy Ausztrália területén földet vásárolnia.
6. Tengerkarcoló – Gyre
A kanadai Keith Dewey, Clayton Cowan és Robert Jakovina egy olyan lebegő várost álmodott meg, ahol a turizmus és a tudományos kutatómunka jól megférhetne egymás mellett. A tengeri szuperstruktúra 400 méterrel merülne a víz felszíne alá, míg a tenger szintje felett kinyúló, körülbelül egy és egynegyed kilométer átmérőjű részek egy védett öblöt biztosítanának a kikötni vágyó hajók számára. A középső, víz alatti részt dupla falú, megerősített üvegtáblák alkotnák, melyeket betongyűrűk tartanának a helyükön. A legfelső szinteken a közösségi terek és szolgáltatások foglalnának helyet, a középső szegmensbe hoteleket, lakásokat terveznek, a legalsóbb szinteken pedig kutatómunka folyna. Az elektromos energiát a Gyre névre keresztelt építmény megújuló energiaforrásokból merítené, többek között szélturbinákat, ár-apály erőműveket, illetve víz alatti turbinákat alkalmazva. Ez utóbbiak a tervezők szerint szükség esetén a struktúra mozgatására is alkalmasak lehetnének.
7. Üvegsárkány – SESU Seastead
Az észt származású tervező Marko Jarvela szintén egy önfenntartó tengeri építményben gondolkodik, ám az előbbi koncepciókkal ellentétben az ő terve kevésbé grandiózus a méreteit tekintve, mivel Jarvela egy környezettudatos, önellátó mikroközösségre méretezte koncepcióját. A furcsa, buborékhoz hasonlatos épület lényegében egy nagy üvegházként szolgálna, a belső klímát a növények tartanák a kívánt határok között. Természetresen ezek tetemes része étkezésre szánt növény lenne. A dizájn erős hangsúlyt fektet a napfény passzív felhasználására is.
8. Úszóváros – The Swimming City
A tengeren folytatott élet lehetőségeit kutató Seasteading Institute nemzetközi pályázatát 2011-ben egy magyar nyerte. Győrfi András látványterve sokkal kevésbé futurisztikus, mint a fentebb bemutatott koncepciók, azonban pontosan emiatt tűnik inkább megvalósíthatónak. Bár azt hozzá kell tenni, hogy Győrfi terve nem is tűnik túl öko-tudatosnak, ám természetesnek annál inkább. Mintha egy darabka Csepel elevenedne meg egy elhagyatott fúrótorony tetején.
9. Víz alatti spirál - Ocean Spiral
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Mozikban a film, amely valóra váltotta Scarlett Johansson álmát. Neki már biztos jó, de jól jár-e mindenki más, aki nem Scarlett Johansson?
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Dietetikus segítségével vesszük sorra, hogyan segíthet a tojás izmaink gyarapításában, és érdemes-e nyersen fogyasztani.
A Pfizer vezérével folytatott titkos üzenetváltásai miatt.
A vitát a Szociáldemokrata frakció kezdeményezésére szerdán délután tartják.