Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az MNB adatai szerint lendületes növekedés tapasztalható mind a fogyasztási hiteleknél, mind pedig a lakáshiteleknél az idei évben. A háztartások júniusban hét év után ismét nettó hitelfelvevőkké váltak, azaz több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. A lakáshitelek mennyisége is erőteljes növekedést mutat, mégpedig nem az árfolyamváltozás, hanem a tranzakciószámok emelkedésének hatására. Olyannyira lendületes ez a növekedés, hogy az idei év első felében 56 százalékkal több lakáskölcsönt kaptak a bankoktól az ügyfelek, mint 2015 azonos időszakában.
De most kevésbé valószínű, hogy egy olyan lufi fújódik, mint a 2008-ban kirobbant válságot megelőzően. Drabos Tünde, a Balla Ingatlanirodák hitelezési üzletágának vezetője szerint a nagy különbséget az jelenti, hogy jelenleg forinthiteleket vesz fel egyre bátrabban a lakosság, nem pedig frankhitelt, és előbbinél alapvetően csak a kamatemelkedés kockázatával kell számolni, árfolyamkockázattal nem. Az üzletágvezető úgy látja, hogy egyelőre nincs, ami fékezné a mostani folyamatot; ahogy a lakáspiac az elmúlt egy-két évben erős élénkülést mutatott, ezzel párhuzamosan a hitelpiacon is megtörtént a fordulat.
Őrült, aki lakást bérel, ahelyett, hogy venne?
Bérelni vagy venni? Nagy dilemma, ráadásul sok a bizonytalansági tényező. Ami viszont kalkulálható, azt kiszámoltuk. A Bankmonitor összeállítása elsősorban azoknak nyújt segítséget, akik hosszabb távon gondolkodnak, de még nem döntöttek.
Már nem jellemző az a korábbi mentalitás sem, hogy mindent hitelből szeretnének az emberek megvásárolni, mert inkább arra törekednek az ügyfelek, hogy mihamarabb visszafizessék a felvett kölcsönt. Ráadásul megtakarításokban és lakástakarékpénztárakban is gondolkodnak, ami arra utal, hogy az emberek igyekeznek a lehetőségekhez képest minél kevesebb hitelt felvenni.
Ez az óvatosság jellemzi a bankokat is, bár ők "lassan kiengedik a féket" – fogalmazott Drabos Tünde. Azok a bankok, amelyek az előző hitelfelvételi boom után nagyon megégették magukat, lassan kiengedték a féket. Most egy kis lazulást lehet érezni a részükről, amire jó példa lehet az is, hogy a Budapest Banknál eddig szigorúan az ingatlan értékének 75 százalékáig finanszírozták az ingatlanvásárlást, most bizonyos ügyfélkör esetében ez már eléri a törvényi maximumot, a 80 százalékot is. Ez a könnyítés azonban csak a prémiumügyfelek számára elérhető lehetőség, és alapvetően az jellemző minden bankra, hogy a piaci érték 70 százalékánál nem nagyon mennek feljebb – tette hozzá a szakember.
A hitelfelvételi kedv növekedésében a kamatcsökkenések is szerepet játszottak; a csökkenés már tavaly elindult, és júniusra az átlagos lakáskölcsön kamata 4,94 százalékra csúszott. Az egy évnél rövidebb, 3-6 hónapos kamatperiódusok esetében 3-4 százalékos kamatokról beszélhetünk, míg a hosszabb, például 5 éves kamatperiódusoknál inkább átlagosan 5-6 százalékról – mondta az üzletágvezető. Hozzátéve, hogy a kamat pontos mértéke ügyfelenként eltérő, vagyis nem mindenki számára ugyanannyi. Jellemző egyébként, hogy mivel az ügyfelek most inkább a biztonságra törekszenek, így a drágább, de hosszabb kamatperiódusú hiteleket választják inkább.
Átlagosan 7-8 millió forintnyi hitelt vesznek fel most az ügyfelek, ami jelentős növekedés a válság évei során jellemző 5-5,5 milliós összeghez képest. Ugyanakkor a másik oldalon ott áll a lakásárak azóta bekövetkezett növekedése, ami miatt sajnos szükség is van erre a nagyobb hitelösszegre. Ami a futamidőt illeti: jellemző, hogy az emberek minél előtt szeretnének túllenni a törlesztésen, a hitelközvetítő azonban nem minden esetben tanácsolja ezt nekik. Egy hitellel ugyanis nem nagyon lehet megtenni azt, hogy mondjuk szorult helyzetben néhány hónapig nem fizetjük. Így érdemesebb hosszabb futamidőt, de vállalhatóbb törlesztőrészleteket választani, és inkább előtörleszteni, ha lehetőségünk van rá. Az átlagos futamidő egyébként most is 20 év körül alakul, mint korábban, és csak a tehetősebb, prémiumügyfelek azok, akik rövidebb futamidőkben gondolkodnak, de ők egyébként is rendszeresen végtörlesztik a hitelüket – magyarázta a Balla Ingatlanirodák szakembere.
A havi törlesztőrészleteknél a 20 éves futamidő és a 7-8 milliós hitelösszeg mintegy 60 ezres havi törlesztőrészletet eredményez átlagban. Ezt ma jellemzően be merik vállalni az emberek.
Így fizethet kevesebbet a lakáshiteléért
A jelenlegi rendkívül alacsony kamatkörnyezet soha vissza nem térő alkalmat kínál a hitelfelvevőknek arra, hogy hosszú távra rögzítsék a törlesztőrészletüket.
