Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Tizennégy város van a budapesti agglomerációban, ahol 25 százalékosnál nagyobb volt az ingatlanpiaci áremelkedés egy év alatt.
Az elmúlt években meredeken emelkedő budapesti ingatlanárak, valamint a kertes házak iránti kereslet növekedése ismét népszerűvé tette az agglomeráció településeit a vásárlók körében. A járvány miatt átalakuló munkavégzési szokások felerősítették, felgyorsították ezt a folyamatot, egyre többen akarnak kiköltözni a főváros vonzáskörzetébe – olvasható az OTP Ingatlanpont elemzésében.
Miközben Budapesten már valamelyest lassul a drágulás, az agglomeráció 14 városában a 25 százalékot is meghaladta az áremelkedés mértéke. Csökkenést pedig mindössze egyetlen helyen, Visegrádon mértek.
A legnagyobb áremelkedést mutató város négy kivételtől – Budakeszi, Budaörs, Vác, Pomáz – eltekintve az olcsóbb keleti/déli szektorban találhatóak.
A legdrágább település az agglomerációban Budaörs, ahol 620 ezer forint volt a járvány előtt az átlagos négyzetméterár. A listán ez után Dunakeszi és Biatorbágy következik 530, valamint 500 ezer forinttal. Diósdon és Szentendrén 490, Budakeszin 480, Budakalászon és Törökbálinton 450 ezer forint volt az átlagos négyzetméterenkénti ár.
A koronavírus miatti válság előtt Érden adták el az érintett városok között legtöbb ingatlant, egy év alatt 830-at. Dunakeszin 700-ig, Szigetszentmiklóson 600-ig jutottak, de a listán negyedik Vácon is volt 560 tranzakció egy év alatt. Ez után nagy szakadék következik, az ötödik helyezett Gödöllőn már csak 330 ingatlant adtak el.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket, és nem a jachtos luxizások?
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.