szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Majdnem negyedével kevesebb lakás épült az első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest – derül ki a KSH friss adataiból. Lakóparki lakást egyet sem adtak át – sem a fővárosban, sem a megyeszékhelyeken.

2779 új lakás épült 2024 első negyedévében, ami 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, ami 9,3 százalékkal maradt el 2023 azonos időszakától.

A fővárosban 35 százalékkal kevesebb, összesen 910 lakás épült, a megyei jogú városokban 7,7, a többi városban 22, a községekben pedig 16 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2023 első negyedévében.

Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, ezúttal a XI. kerületben adták át az új lakások közel felét (48százalék). 

Nyugat-Dunántúlon 39 százalékos az esés

Pest régióban 15 százalékos a visszaesés 2023 első negyedévéhez képest.

A vidéki régiók lakásépítését is a visszaesés jellemezte, igaz néhány vármegyeszékhelyen kiemelkedő számú új lakást adtak át, ami felhúzta az adott régió adatait is. Kecskemét adta például a teljes Dél-Alföld lakásépítésének felét (52 százalék) és a székesfehérvári építkezések súlya is meghatározó volt Közép-Dunántúl lakásépítéseinek alakulásában.

Válságban a lakásépítés: van olyan megye, ahol tavaly egész évben összesen 38-at húztak fel

Országosan közel 10 százalékkal esett vissza az épített lakások száma 2023-ban, több megyében alig épültek új lakások. A kilátások sem jók, a megépítendő lakóépületek száma a pandémia idején sem mutatott ennyire siralmas képet. Hiába a kormányzati szándék, nem látszik, hogy vidéken jobban pörögnének az építkezések.

A Nyugat-Dunántúl régió lakásépítésében döntő szerepet játszó Győr-Moson-Sopron vármegyei új lakások száma alig haladta meg az egy évvel korábbinak a felét, így a régió egészében is jelentős, 39 százalékos visszaesés történt.

A természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra csökkent a 2023 első negyedévéhez képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, 0,8 százaléka lakóparkban található.

Budapesten és a megyei jogú városokban sem adtak át egyetlen lakást sem lakóparki épületben.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,2 m2-rel 96,5 m2-re nőtt a 2023 első negyedévihez képest.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 60, a saját használatra építetteké 39 százalék volt, ami az előbbi kategóriában 3 százalékpontos csökkenést, az utóbbiban pedig 5 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Fordulat az építőiparban: 15 hónap után nőtt az építőanyagok forgalma

Még nem látszik egyértelmű trendforduló, de hosszú idő után először beszélhetünk növekedésről az ágazatban.

Nem biztató kilátások

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Településkategóriák szerint eltérő változások figyelhetők meg: Budapesten és a községekben csökkenés (47 és 10 százalék), a megyei jogú városokban és a többi városban pedig növekedés (42 és 6,3 százalék) történt. 

A megyei jogú városok közül a Debrecenben engedélyezett közel 800 lakásnak meghatározó szerepe volt a teljes települési kör adatának alakulásában. Mindez a teljes régió növekedését is megalapozta: Észak-Alföldön 2,3-szer több lakás épülhet, mint egy évvel korábban. Emellett csak Dél-Dunántúlon emelkedett a kiadott engedélyek száma (19 százalék), itt Pakson várható nagyobb számú lakás építése.

Az építtetők az esetek 46 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. I. negyedévinél 8,8 százalékkal kevesebb, összesen 1909 lakóépület építését tervezik az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országos szinten 853 volt.

Kijött az otthonfelújítási program részleteinek tervezete: akár 3,8 milliós is lehet a vissza nem térítendő támogatás

Finomítottak az eddig ismert feltételeken, így már a legmagasabb jövedelmű járásokban is hozzá lehet jutni a legmagasabb vissza nem térítendő támogatáshoz, ha az igénylő keresete alacsony. Sőt, esetükben akár a 3,8 millió forintot is elérheti a támogatás összege, ha a felújítással sikerül 40 százalék fölé tornászni az energiamegtakarítást.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!