A globális felmelegedés miatt a század közepére egyre többen prüszkölnek és szipognak majd Európában - megnégyszereződhet a parlagfű pollenjének szintje a kontinens legnagyobb részén. A pollenszint azért emelkedhet, mivel a melegebb időjárás lehetővé teszi, hogy még több helyen meghonosodjon a parlagfű, a széndioxid miatt pedig gyorsabban nő - számolt be róla a Nature Climate Change című folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány, amely szerint a klímaváltozással kapcsolatban nem álló körülmények is közrejátszhatnak a parlagfű elszaporodásában.

A parlagfű nem őshonos Európában, a 19 század végén érkezett Amerikából. Egyelőre még nem terjedt el az egész kontinensen, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország egyes területein még nem él az allergén növény, ám a Robert Vautard francia klímatudós, az yvette-i Klíma- és Környezettudományi Laboratórium kutatója által társszerzőként jegyzett tanulmány szerint 2050-re ott is elterjed. A kutatásban rész nem vevő, de a tanulmányt üdvözlő Daniel Chapman, az invazív fajok skót szakértője szerint a melegebb hőmérsékletek és a magasabb széndioxid-koncentráció miatt a parlagfű tovább terjed észak felé, ezért várhatóan többen szenvednek majd allergiától.

A kutatók számítógépes szimulációval futtattak le különböző forgatókönyveket a következő 35 évre a széndioxid-szennyezéssel kapcsolatban. Amennyiben a károsanyag-kibocsátásban nem áll be lényeges változás, az előrejelzés szerint az éves pollenszint éves átlagban 300 százalékkal nőhet. A parlagfű pollenszintjének növekedéséhez egyharmad részben a földhasználat és a nem őshonos növények térhódításának módja járul hozzá, a többiért a klímaváltozás a felelős - közölte Vautard. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a parlagfű pollenszezonja Észak-Amerikában egyes északi területeken már akár három hétre nyúlt részben a klímaváltozás miatt.

Michael Kolian, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának klímatudósa hangsúlyozta, hogy a francia tanulmány egybevág korábbi kutatások eredményivel és az Amerikai Országos Klímafelmérés adataival, amelyek arra utalnak, hogy "a klímaváltozás és maga a megnövekedett széndioxid mennyiség hozzájárulhat a növényi alapú allergén termelés növekedéséhez".