A pártok, illetve civil szervezetek által delegált tagokkal működő kuratórium terve már 1991-92-ben megfogalmazódott, a médiaháború során pedig a szabályozás központi kérdésévé a pártok befolyásának kiegyensúlyozása vált. Az eredeti elképzelés változataként 1995-ben végül elfogadott kuratóriumi rendszer a médiatörvényt előkészítő, hosszú és reménytelen küzdelmekkel tarkított hatpárti tárgyalások kompromisszumos eredménye volt. Az egyetlen, lényegileg különböző megoldást a liberálisok szorgalmazták, tervezetük azonban elvérzett a küzdelem során.

Az 1994-es kormányalakítás után az SZDSZ, amelyet Molnár Péter képviselt a hatpárti tárgyalásokon, új modellt javasolt a médiumok felügyeletére; az elképzelést az ő javaslatára létrehozott, Sajó András alkotmányjogász vezette szakértői csoport dolgozta ki. Kis létszámú, választott testületről lett volna szó, amelyet az Alkotmánybíróság tagjaihoz hasonló módon, parlamenti ad hoc bizottság választott volna, a társadalmi felügyelet pedig csak a műsorok pártatlanságának ellenőrzésére terjedt volna ki.

"El akartunk szakadni a médiaháború idején kialakult logikától" - mondta a hvg.hu-nak erről a koncepcióról Molnár Péter. "A mi modellünkben nem lett volna politikai befolyás, mint a jelenlegi rendszer esetében, amelyet nagyon elhibázottnak tartok. A tervet az akkori jobboldali ellenzéki pártok, illetve az MSZP - különösen Horn Gyula - együttesen torpedózták meg. Nosztalgikusan gondoltak vissza a médiaháborús időszakra, szerették volna, hogy legalább egy-egy közvetlenül általuk jelölt ember üljön a testületekben. Az SZDSZ magára maradt javaslatával. 1995 szeptemberében aztán létrejött a ma létező megoldás, amely eleve kódolja a politikai befolyást és amely most látványosan csődöt mondott."

A hatpárti megállapodást az SZDSZ nevében végül a tárgyalásokat átvevő Magyar Bálint írta alá. A jobboldali pártokkal való együttműködést - a kuratóriumi rendszer koncepciójának újjáélesztését - az MSZP részéről a tárgyalásokat vezető Kósa Ferenc szorgalmazta.

"A modell véleményem szerint európai szellemiségű és működőképes" - mondta a hvg.hu kérdésére Kósa Ferenc. "A baj az, hogy a társadalomban jelenleg hadiállapot van, amelyet a jobboldal hirdetett meg és fenn is tart, és amelyre nem lehet médiatörvényt alkotni. A cél az volt, hogy megszüntessük a sztálinista modellt, a munkáltatói jogokat kivegyük a mindenkori miniszterelnök kezéből, a közmédiumokat köztulajdonba adjuk. Mi az MSZP-ben is nagykuratóriumban gondolkodtunk, csak más összetételben: egyharmadát a pártok delegáltjai adták volna, egyharmadát televíziós-filmes és tudományos szakmai szervezetek, egyharmadát pedig a nagyobb civil szervezetek. A parlament azonban nem nevesíthette a civil szervezeteket, mert ez megkülönböztetés lett volna. Ezért került a törvénybe a sorsolás, emlékezetem szerint az SZDSZ és a Fidesz javaslatára."

Így a médiatörvény előírásai szerint a köztelevízió elnökének megválasztása két lépcsőben történik. Az MTV Rt. kuratóriumának elnöksége kétharmados többséggel terjeszti a teljes, társadalmi kurátorokkal kiegészített kuratórium elé jelöltjét vagy jelöltjeit, a teljes kuratórium pedig ugyancsak kétharmados többséggel választhatja meg az elnököt. Az elnökválasztás sikertelensége esetén a kuratóriumnak tizenöt nap áll rendelkezésére, hogy új pályázatot írjon ki, ellenkező esetben a tagok megbízatása megszűnik.

A kuratórium elnökségét az Országgyűlés választja a frakciók jelöltjeiből, a szokásjog szerint ellenszavazat nélkül. A jelenlegi kuratóriumi elnökségben - mivel megválasztása óta az FKGP kiesett az Országgyűlésből - a kisgazda kurátor függetlennek minősül. Vele együtt azonban a jobboldali tagok 5-4 arányú többségben vannak.

Az elnökséget egészíti ki az úgynevezett társadalmi kuratórium vagy nagykuratórium, amely az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT) bejegyzett és a testület által sorsolással kiválasztott társadalmi szervezetek képviselőiből áll, akiknek megbízatása egy évre szól.
Baló György a kuratóriumi elnökség kétharmados támogatásának elnyerése után azt mondta, "nagyon kevés idő van a Magyar Televízió megmentésére". A kuratóriumi elnökség által október 7-én kiírni tervezett pályázatnak legkorábban december elején lehet eredménye. Az intézményt addig az a Ragáts Imre ügyvezető alelnök irányítja, akinek megbízatása - illetve e megbízatás cégjegyzékbe történt bejegyzése - a Legfőbb Ügyészség szerint jogszabálysértő. Ugyanakkor Szenes Andrea elbocsátott alelnököt, aki Szabó László Zsolt elnökösködése idején működött a Magyar Televízióban, a munkaügyi bíróság visszahelyezte jogaiba.
Az elnökválasztás ugyanezzel az összetételű kuratóriummal, ugyanilyen menetrend szerint zajlik majd.