A szocialista Katona Béla a vitanapot a Fidesz kétségbeesett próbálkozásának nevezte, amely - szerinte - arra irányul, hogy újra a fiatal demokraták írhassák a politika forgatókönyvét. Álszent, tisztességtelen magatartásnak minősítette, hogy az előző kormány vezető pártja "bizonytalanságot kelt az európai uniós csatlakozással kapcsolatosan".
A Fidesz részéről Varga Mihály egyebek mellett az átgondolt gazdaságpolitikát és a jövőképet hiányolta a kormány tevékenységéből. Varga szerint a magyar gazdaság talpon maradt ugyan, de nőtt az emberek munkanélküliségtől való félelme. "Hol van a 800 kilométer új autópálya fedezete, az ingyenes tankönyv, a 400 ezer új munkahely időarányos része?" - tette fel a kérdést a Fidesz vezérszónoka. Ugyancsak választ várt arra a kérdésre, hogy mi lesz az állami nyugdíjrendszerrel, hogyan állítja meg a kabinet a munkanélküliség növekedését. Varga Mihály kiemelte a különböző díjak és illetékek emelkedését, az "irreálisan megtervezett költségvetést", az elmúlt 9 hónap "bénultságát", ami késlekedést, sodródást eredményezett. Mint mondta, elvárják a kabinettől, hogy valóban készítse fel az országot az európai uniós csatlakozásra. "Meg akarjuk győzni a kormányt arról, hogy változtatni kell. Akkor sem esünk azonban kétségbe, ha meggyőznek minket, minden rendben van" - mondta Varga. Az MDF-es Herényi Károly úgy vélte, a csatlakozás előtt még meg lehet teremteni a nemzeti összefogás minimumát.
A politikai vitában a pénzügyi, a kulturális, az oktatási és a gazdasági tárca vezetője is ismertette a kabinet álláspontját. László Csaba pénzügyminiszter szerint a gazdaság teljesítőképessége az utóbbi négy negyedévben nőtt, de ez még nem nevezhető egészséges növekedésnek. A pénzügyminiszter szerint 2001 közepétől a gazdaságpolitikát a választási kampánynak rendelték alá, a költségvetést túlköltekezés jellemezte. Kritizálta azt is, hogy az Orbán-kormány "egyre-másra" halasztotta el a szükséges áremeléseket. Ennek következményeként, mint mondta, a GDP növekedési üteme és a foglalkoztatottság is csökkenni kezdett. A pénzügyminiszter a következő időszak nagy feladatának nevezte, hogy a magyar gazdaság felkészüljön az eurózónához való csatlakozásra.
Görgey Gábor kulturális miniszter tárcájáról szólva úgy fogalmazott, hogy munkáját eddig a korrekció, a konszolidáció és a stratégiai jövőépítés jellemezte. A korrekciós lépésekhez sorolta az Operaház és a Nemzeti Színház helyzetének rendezését, a színházak és a zenekarok támogatásának jelentős növelését.
Magyar Bálint, az oktatási tárca vezetője az elmúlt hónapok kormányzati lépései közül a közalkalmazottaknak és ezen belül a pedagógusoknak biztosított 50 százalékos béremelést emelte ki. A tárcavezető a közeljövő céljairól szólva a közoktatási törvény módosítása mellett, a szakképzésről szóló jogszabály várható módosítását emelte ki.
Csillag István gazdasági miniszter azzal vádolta az előző kormányzatot, hogy nem voltak világos céljai. Az elmúlt hónapok kapcsán nagy eredményként értékelte, hogy sikerült eloszlatni a beruházók bizonytalanságát. Ennek érdekében - mint mondta - a kormányváltást követően beruházásösztönzési fordulatot kellett végrehajtani. (MTI)