"A Magyar Köztársaság kormánya sajnálattal veszi tudomásul, hogy az iraki diktatúra együttműködési szándékának hiánya miatt kimerültek az Irakra vonatkozó ENSZ BT-határozatok békés érvényesítésének lehetőségei. Magyarország kormánya bízik abban, hogy az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok kikényszerítése érdekében indított fegyveres akció a lehető leggyorsabban és a lehető legkevesebb áldozattal eléri célját" - áll a kormányfő közleményében. Medgyessy Péter emlékeztet arra, hogy a kormány az iraki válság kezdetétől a békés megoldás mellett állt ki, ám Irak nem élt a békés megoldás lehetőségével, több mint tíz éven át szembehelyezkedett a nemzetközi közösség elvárásaival. "Az iraki diktatúra tömegpusztító fegyverei kockázatot jelentenek a nemzetközi közösségre, a nemzetközi biztonságra. A nemzetközi békét és biztonságot komolyan veszélyeztető helyzet felszámolása érdekében elkerülhetetlenné vált a katonai erő alkalmazása" - fogalmaz Medgyessy Péter.
Magyarország, összhangban az ENSZ, az EU és a NATO állásfoglalásaival érdekelt a nemzetközi terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek felszámolásában, a nemzetközi stabilitás megőrzésében. Az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok következetes érvényesítése Magyarország biztonságát és érdekeit is szolgálja - szögezi le Medgyessy Péter, aki szerint a kialakult helyzetben a Magyar Köztársaság kormányának minden lépését az ország biztonságának, állampolgárai nyugalmának garantálása, az ország biztonsági érdekeinek érvényesítése határozza meg. "Magyarország nem áll háborúban, nem részese a katonai konfliktusnak, magyar katonák nem vesznek és nem is fognak részt venni az Irakban zajló katonai műveletekben" - szögezi le a miniszterelnök.
Kovács László külügyminiszter szerint nem meglepő, hogy az amerikai elnök hajnali beszédében koalícióról beszélt, hiszen a napokban George W. Bush az Egyesült Államok mellett álló 35 állam közé sorolta mindazon országokat, amelyek az elmúlt időszakban különböző módon támogatták a katonai erő alkalmazására való felkészülést. "Magyarország az iraki válság kezdetétől a békés, politikai megoldást szorgalmazta; sajnáljuk, hogy annak lehetőségei kimerültek és Szaddám Huszein makacs ellenállása miatt nem maradt más lehetőség, mint Irakot katonai erővel a leszerelésre kényszeríteni" - mondta Kovács csütörtök hajnalban, az MTI érdeklődésére. A külügyminiszter kitért arra, hogy Magyarország három dolgot tett. Elsőként, még az elmúlt év végén az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta az amúgy is általa használt taszári bázist iraki ellenzékiek kiképzésére. Emlékeztetett arra is: az Országgyűlés a közelmúltban jóváhagyta, hogy Magyarország területén áthaladhassanak olyan légi, vasúti vagy közúti szállítmányok, amelyek célja katonai eszközöket szállítani Törökország védelmére, biztonságának megerősítésére. "A harmadik lépés a kormány múlt vasárnapi állásfoglalása volt, amely szerint az 1998 februári parlamenti határozat alapján tudomásul veszi, hogy az erre feljogosított szervek megadják az átrepülési engedélyt azon harci és szállító repülőgépek számára, amelyek az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok érvényesítését célzó nemzetközi akcióban vesznek részt" - közölte Kovács, aki szerint Magyarország ezek alapján került a Bush elnök által koalíciónak nevezett országcsoport tagjai közé.
Magyarország a háborús koalíció tagja, katonai értelemben nem, de jogilag és politikailag háborúban áll - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke és Simicskó István, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának fideszes alelnöke. Németh felszólította a kormányt, hagyjon fel "a lakosság megtévesztésével, a Fidesz rágalmazásával és intézkedjen az ország és polgárainak biztonságáról". Sajnálatos, hogy az Egyesült Államok háborút indított, mert az Irak ellen indított katonai akcióhoz nem rendelkezik nemzetközi felhatalmazással - vélte. Simicskó István szerint a kormány a háború mellett kötelezte el magát annak ellenére, hogy az ország 92 százaléka békepárti. A politikus, az előző kormány nemzetbiztonsági államtitkára úgy ítéli meg, a világtörténelem most egy újabb értelmetlen háborúval gazdagodik. Álláspontja szerint Irak leszerelése békés úton is kikényszeríthető lett volna. Simicskó hangsúlyozta, hogy a várhatóan gyors háborút követően beláthatatlan következményei lehetnek az akciónak.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője sajnálatosnak tartja, hogy Irak ügyében a NATO-tagországai megosztottak, és Európa sem tudott egységes álláspontot elfoglalni. Kucze Gábor, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője a konfliktus hatásai kapcsán úgy vélekedett: a világnak gondoskodnia kell arról, hogy a menekülteket befogadják és megfelelően ellássák, illetve a későbbiek során közre kell majd működnie a károk elhárításában is.
Valki László nemzetközi jogász szerint a nemzetközi jog szabályai alapján formálisan ugyan hadviselő féllé válnak azok az országok, amelyek területüket, légterüket átengedik idegen harcoló repülőgépeknek, ugyanakkor Magyarország nem vesz részt az Irak elleni háborúban. Ha egyik fél sem tekinti hadviselő félnek a másikat, akkor nem lehet szó közöttük hadiállapot beálltáról: ezt támasztja alá az a tény is, hogy nem álltak be a hadiállapot szokásos következményei, például a diplomáciai kapcsolatok megszakítása vagy felfüggesztése a felek között, avagy az érintett országok állampolgárainak internálása és más hasonló intézkedések - fejtette ki a jogász. Magyarország területe átengedésén túl semmilyen más segítséget nem ad az Amerikai Egyesült Államoknak az Irak elleni háborúban; a katonai beavatkozást ellenző Németország és Franciaország szintén átengedte területét, légterét harcoló amerikai repülőgépeknek, sőt Németország területéről száll fel a gépek egy része - mondta az MTI-nek Valki, aki szerint ugyanakkor a koszovói háborúban Magyarország valójában hadviselő fél volt, mert a NATO repülőgépei innen is felszálltak Jugoszlávia megtámadására. (MTI)