Magyarországon népszavazásra viszonylag ritkán - így az elmúlt évszázadban mindössze négy alkalommal - került sor. A szombati népszavazás annyiban tér el a korábbi választásoktól, hogy noha csak egyfordulós, az eredmény megállapítását az alkotmány speciálisan szabályozza. Abban az esetben, ha a választásra jogosultak több mint fele elmegy szavazni, akkor az érvényesen leadott szavazatok több mint 50 százaléka dönti el az eredményt. Ha a mintegy 8 millió választó kevesebb mint fele adja le voksát, de legalább egynegyedük a kérdésre azonos választ ad, akkor is eredményes a választás.
A szombati ügydöntő népszavazás lebonyolításában több mint 28 ezer köztisztviselő, 33 ezer választott szavazatszámláló, 22 ezer póttag, valamint 12 ezer pártdelegált vesz részt. A szavazatszámláló bizottságnak a választópolgár előtt kell lepecsételnie az átadott szavazólapot egy borítékot is mellékelve, továbbá biztosítaniuk kell a voksolás titkosságának feltételeit. A választásra jogosultak érvényes személyazonosító okmánnyal vehetnek részt a voksoláson. Ez lehet útlevél, vagy akár az új típusú jogosítvány is, de mindenképpen mellékelni kell a lakcímigazolványt is. Választási részvételi adatokat a hivatal 7, 9, 11, 13, 15, 17.30 és 19 órakor közöl majd. A 21 órai szavazóköri zárás után az OVI gyors adatfeldolgozásra, illetve összesítésre számít, így várhatóan 23 óráig, de legkésőbb éjfél előtt ismertethetik az előzetes eredményeket.
A szavazóköri jegyzőkönyveket vasárnap reggel 8 óráig szállítják a BM Duna Palotába, a választási központba, ahol 12 óráig a dokumentumokat összevetik a számítógépes adatokkal. A jegyzőkönyvek alapján az Országos Választási Bizottság vasárnap 16 óráig állapítja meg a népszavazás jogi eredményét, amely a jogorvoslati határidő lejárta után, hétfőn 16 órakor válhat hivatalossá.
A Magyarország uniós csatlakozását eldöntő népszavazásról szóló adatokat, illetve eredményeket a http://www.valasztas.hu világhálós honlapon szombattól 19 nyelven követhetik figyelemmel az érdeklődők. Deményné Kertész Krisztina, az OVI informatikai szakértője az informatikai rendszer biztonságának részleteiről szólva elmondta: a jogosulatlan adatváltoztatás ellen a többi közt úgynevezett tűzfal-rendszerrel és hacker-figyelő szolgálattal védekeznek.
Az ügydöntő népszavazás kampánycsendjének idejére ugyanazok az általános jogszabályok érvényesek, mint az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon. A kampánycsend a választást megelőző nap, jelen esetben április 11-én hajnali 0 órától április 12-én este 21 óráig, a szavazás lezárulásáig tart. A jogszabály értelmében kampánycsend-sértésnek a választói akarat befolyásolása minősül. A választási eljárásról szóló 1997. évi törvény szerint a kampánycsend idején az EU-csatlakozással kapcsolatos rendezvények nem reklámozhatók, szakmai előadások és fórumok nem tarthatók, valamint tájékoztató anyagok sem terjeszthetők. A közszereplők média-megjelenéseik alkalmával nem viselhetnek az EU-csatlakozással kapcsolatos véleményt megjelenítő ruhadarabot, kitűzőt. Uniós zászlókat sem lehet elhelyezni, de a kampánycsend kezdetéig kitett zászlók kint maradhatnak. Az EU-csatlakozással foglalkozó internetes portálokra új tájékoztató anyag nem kerülhet fel, de az addig ott lévők megmaradhatnak.
A népszavazás eredménye az Országgyűlés számára kötelező erejű. Eredményessége esetén - ha a többség igennel szavaz - az Országgyűlés köteles az európai uniós csatlakozás kapcsán aláírt, és a 15 tagországban is ratifikált és megerősített nemzetközi szerződést jóváhagyni. Nemleges eredmény is ugyanúgy kötelezi az Országgyűlést.
Az ügydöntő népszavazás költségvetése 3,8 milliárd forint, ebből 2,8 milliárdot a helyi választási szervek használtak fel, a közbeszerzések 1,2 milliárdot tettek ki. (MTI)