Ha elfogadja a kormány, megszülethet az egyik legfontosabb esélyegyenlőségi program: 2005-től húsz százaléknyi pontelőny jár a hátrányos helyzetű, például roma felvételizőknek a felsőoktatásban.

Az oktatási tárca azt tervezi, hogy 2005-től a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulását a felvételi során alkalmazott kedvezőbb elbírálással segíti majd. Ennek érdekében az Oktatási Minisztérium (OM) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló, 2000-ben hozott kormányrendelet módosítását javasolja, s mindez része lenne az óvodától a diplomáig tartó esélyteremtő rendszer kiépítésének. A javaslat értelmében felvételt nyerhet az első alapképzésre az a hátrányos helyzetű jelentkező, aki az adott szakon rögzített ponthatár 80 százalékát - de legalább 72 pontot – eléri. Egy szakon belül azonban az így felvett hallgatók aránya nem lehet 20 százaléknál nagyobb.
A hátrányos helyzetűek pozitív diszkriminációjának különböző módozatait számos országban alkalmazzák – több-kevesebb egyetértéssel. Az Egyesült Államokban a kedvezőbb elbánás során az etnikai hovatartozást - vagy éppen a sportolói teljesítményt - veszik alapul. Az USA Legfelsőbb Bírósága nemrég alkotmányosnak minősítette a pozitív megkülönböztetés gyakorlatát, viszont egy, a michigani egyetem által alkalmazott konkrét eljárást – nevezetesen, hogy a kisebbségi származású diákok eleve 20 pont előnnyel indulnak neki a felvételinek – alkotmányellenesnek ítélt.
A felvételiztető tanárok jelenleg is találnak módot arra, hogy spontán módon segítsenek a felvételiző diáknak, például a szóbeli vizsga „felpontozásával” - mondta a hvg.hu-nak Csákó Mihály egyetemi docens, oktatás-szociológus. Ez azonban nem automatikusan "jár", csak azok részesülnek benne, akikben az elbírálók elég fantáziát látnak. Bíró György, a Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese az egyénileg alkalmazott pozitív diszkrimináció eredményességében azonban kételkedik, mondván, „az egyetemi szakok 8-10 százalékában van csak szóbeli vizsgáztatás, ez a fajta megkülönböztetés tehát ritkán működhet.”
Felmerül a kérdés, nem „hígul-e fel” a felsőoktatásban résztvevők mezőnye. Csákó Mihály szerint ettől nem kell tartani, hiszen „eddig sem volt biztos, hogy az írásbeli vizsgán alacsonyabb pontot elérő diák az egyetemi csoportgyakorlaton is gyengén szerepel”. A tervezett törvénymódosítás mögött álló elv tehát a képesség, tehetség kibontakozását segítheti. Ami az oktatási miniszter célja: „A színvonalat semmiképpen nem zülleszti, ha alacsonyabb pontszámmal kerülnek be diákok, hiszen az intézményen belül már nincs több kedvezmény” - mondta a hvg.hu-nak Magyar Bálint. Csákó Mihály úgy látja: a hátrányos helyzetűek bejutása végett megállapított kettős ponthatár inkább az intézményekre, az oktatókra ró majd többletterheket. „Minél alacsonyabb szinten állnak a felvett diákok, annál több pótlólagos foglalkoztatásra van szükség; amennyiben ezt a tárca finanszírozza, nincs ellene kifogásunk” – mondja Bíró György, hozzátéve: „az esélyegyenlőség megteremtését mindenképpen támogatjuk, hiszen tarthatatlan, hogy a felsőoktatásban részt vevők több mint fele budapesti.
„A hazai elképzelés nem titkoltan a roma származású fiatalok felzárkóztatását célozza" – mondta a hvg.hu-nak Magyar Bálint, aki szerint a tárca ennek megfelelő kritériumokat alkotott meg. Az elképzelést amerikai példa ihlette, a kedvezmény viszont nem etnikai alapon járna, hiszen erről az oktatási intézmények nem vezetnek nyilvántartást. Hátrányos helyzetűnek azokat tekintik, akik középiskolás korukban állami gondozottak voltak, vagy akiknek legfeljebb nyolc általánost végzett szüleik a diák középiskolai tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi támogatást kaptak.
Az oktatási tárca számításai szerint a kedvezményes elbírálás révén évente egy-kétezer diák kerülhet be a felsőoktatásba. Csákó Mihály úgy vélekedik, az másodlagos kérdés, hogy mennyivel többen jutnak be a felsőoktatásba: „A társadalom, a politika és a média nem veszi tudomásul, hogy nem lehet csak a csúcsra tekinteni. Sokkal súlyosabb gond, hogy a képzési és a foglalkoztatási struktúra elszakadt egymástól. A társadalmi egyenlőtlenségek – akár oktatási - csökkentésére ennél sokkal nagyobb mértekben lenne szükség az alsó fokú oktatás, a szakképzés, az infrastruktúra fejlesztése révén”. A miniszter erre azzal válaszol: ezeket a célokat nem kívánják szembeállítani egymással.
A kérdésre, hogy nem tartanak-e a kedvezménnyel bejutott diákok egyetemi-főiskolai megbélyegzésétől, Magyar Bálint azt válaszolta: „Ezeknek a fiataloknak jelentős része élete során számos alkalommal részesült megaláztatásban. A felsőoktatásban való részvétel inkább önérzetüket növeli.”
A javaslat jelenleg „tárcaköröztetésen” van, az oktatási miniszter szerint egy-másfél hónapba telhet, míg véglegesítik.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Külföldi sportszervezeteket csábítana ide a kormány

Külföldi sportszervezeteket csábítana ide a kormány

Tudja, kik azok a smombie-k? Őket kéne valahogy megvédeni

Tudja, kik azok a smombie-k? Őket kéne valahogy megvédeni

Kínában úgy mutatták be a Bohém rapszódiát, hogy kivágtak belőle mindent, ami a homoszexualitásra utal

Kínában úgy mutatták be a Bohém rapszódiát, hogy kivágtak belőle mindent, ami a homoszexualitásra utal

Nagy razzia lesz a pályaudvaroknál

Nagy razzia lesz a pályaudvaroknál

Orángutánkölyköt akart kicsempészni Baliról egy orosz férfi

Orángutánkölyköt akart kicsempészni Baliról egy orosz férfi

14 napos türelmi időszak jön az Instagramon

14 napos türelmi időszak jön az Instagramon