A csütörtöki Népszabadságban megjelent, Egy fantommal kevesebb című cikkben közölt adatok miatt Gergényi Péter főkapitány utasítására elővették az irattárból a már megszüntetett "Schlecht Csaba elleni nyomozás" iratait, s a dossziék átolvasása és értékelése után megállapították, hogy csak további nyomozás során lehet tisztázni a cikkben megjelent állításokat. A napilap a sajtóban "Fidesz-közeli" vállalkozásokként emlegetett ügy egyik szereplőjét, Weisz Józsefet szólaltatta meg, aki elmondta: 1995-ben ő továbbította faxon Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozóhoz. A két külföldi állampolgár nevére kerülő cégek tartozásokat maguk mögött hagyva "fantomizálódtak" később.
A rendőrség 2001. szeptember 11-én szüntette meg a nyomozást Schlecht Csaba és ismeretlen társai ellen, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. A büntetőeljárás eredményeképpen a rendőrség megállapította, hogy egy ismeretlen ember Kaya Ibrahim Németországban élő török férfi adatainak és nevének felhasználásával 13 gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot. Ezek a vállalkozások, miután bejelentett székhelyükről eltávoztak, tartozásaik behajthatatlanná váltak. Az APEH szerint a Centum Kft.-nek 88 509 894 forint tartozása volt annak idején, amelyből a büntetőjogilag értékelhető összeg 26 009 836 forint. A BRFK rátalált a Németországban élő Kaya Ibrahimra, aki azonban tagadta, hogy ismeri Schlecht Csabát, s azt is, hogy magyar céget vásárolt volna. A rendőrség pedig nem tudta bizonyítani, hogy történt-e közokirat-hamisítás, és ha igen, akkor ki követte el azt, ezért megszüntette a nyomozást.
Tavaly május 30-án a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást Magyar Bálintnak (SZDSZ) a Schlecht-üggyel összefüggésben tett feljelentése kapcsán. Magyar Bálint álláspontja szerint Weisz József Németországban élő magyar állampolgár 1994-95-ben közreműködött abban, hogy Németországban élő vendégmunkásoknak, illetve Szerbiában élő személyeknek útlevelét használják jelentős adótartozást felhalmozó cégek fantomizálására. Az ügyészségi határozat szerint a rendelkezésre álló adatokból nem következik, hogy Weisz József más cégek megvásárlásához útleveleket vagy útlevelek adatait közvetítette volna, de ha fel is merülne csődbűntett, vagy adócsalás alapos gyanúja, az már elévült. (MTI)