A Monetáris Tanács azonnali hatállyal 300 bázisponttal 12,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat pénteki rendkívüli ülésén. A lépést az MNB elnöke a 2005. évi inflációs célkitűzéssel indokolta.

A Monetáris Tanács szerint az emelésre azért volt szükség, mert az elmúlt hetekben a forintárfolyam jelentősen gyengült, az állampapír hozamok pedig emelkedtek. A külföldi befektetők elbizonytalanodtak, aminek a jegybank szerint az államháztartás magas hiánya, és a gyors lakossági hitelexpanzió miatt emelkedő folyó fizetési mérleghiány az oka. A Monetáris Tanács véleménye szerint a folyó fizetési mérleg hiány csökkentésére az árfolyam leértékelődése nem jelent megoldást, a jegybank arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja. A közlemény szerint az állampapír-piaci hozamok emelkedése és a leértékelődési várakozások növekedése azt mutatja: a külföldi befektetők csak drágábban hajlandóak a túlköltekezéshez forrást biztosítani.



Az MNB előrejelzései szerint jövőre jelentős mértékben csökken az ország külső finanszírozási igénye. Ebbe az irányba mutat, hogy a Parlament által már elfogadott intézkedések hatására folytatódik a fiskális konszolidáció, a lakástámogatások szigorítása pedig várhatóan mérsékli a lakossági hitelexpanzió ütemét. A külső konjunktúra élénkülésével nő a vállalati szektor külső forrásbevonása, így a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozási szerkezete is kedvezőbb lesz, mint 2003-ban. Összességében az ideinél mintegy 700 millió euróval kevesebb portfoliótőke-beáramlásra lesz 2004-ben szükség a jegybank szerint.



A hiány csökkentésére a Monetáris Tanács szerint azéert nem lehet megoldás az árfolyam leértékelődése, mert ez az infláció emelkedését okozná, ami egyrészt komolyan lassítaná a gazdasági növekedést, másrészt több évvel is késleltethetné az euró magyarországi bevezetését. A leértékelődés költségei jelentősen meghaladnák azokat az előnyöket, amelyeket a külső hiány lakossági jövedelmek és a költségvetési hiány elinflálásán keresztüli csökkentése és a gyengébb árfolyam átmeneti versenyképesség-növelő hatása jelenthetne.



A középtávú gazdasági növekedés szempontjából sokkal kedvezőbbnek tartják, ha a külső finanszírozási igény csökkentése a költségvetési hiány csökkenésén és a háztartások megtakarításainak növekedésén keresztül, a dezinfláció eddigi eredményeinek megőrzése mellett valósul meg. Ezért addig, amíg a költségvetési szigorítás és a lakossági megtakarítások bővülésének pozitív hatásai nem jelentkeznek, az MNB arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja.



A jegybank pénteki lépésekor a 2005. évi inflációs célkitűzését tartotta elsődlegesen szem előtt, a négy százalék alatti célt ugyanis csak magasabb kamatszinttel lehet elérni – közölte Járai Zsigmond pénteken. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint arra számítanak, hogy a fundamentumok javulnak a jövőben, egészségesebb szerkezetű lesz a gazdaság növekedése, élénkül a beruházás és csökken a folyó fizetési mérleg hiánya.



Járai Zsigmond korábban kijelentette, "nem túl ideges" a forint jelenlegi gyengesége miatt, amit átmeneti jelenségnek tart. A jegybankelnök az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, Magyarországon a gazdasági alapok javulnak: ő maga biztatónak tartja a gazdasági kilátásokat, mivel a költségvetés hiányát csökkentik, és jövőre az export, nem a hazai fogyasztás ösztönzésére fog a gazdasági növekedés gyorsulni. "Ezért úgy gondoljuk, hogy az árfolyamnak ez az ingadozása bizonyára átmeneti lesz, mert nincs fundamentális oka. Éppen ellenkezőleg: úgy tűnik, az alapok javulnak. De eltart egy darabig, amíg ezt a piac felismeri". Járai megismételte, hogy az MNB 250-260/euró között látja szívesen a forintot, "de nem nagyon aggódunk, ha két napig, egy hétig vagy átmeneti, rövidebb ideig gyengébb" - tette hozzá.



László Csaba pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata szerint "türelemre van szükség, hosszabb időnek kell eltelnie, mielőtt indokolt lenne alapvetően felülvizsgálni a kamatprognózisokat. A forint hektikus mozgása, illetve a kötvénypiacokon az állampapírok hozamainak nagy mértékű emelkedése csak átmeneti jelenség, a spekulánsok tevékenységének következménye. A gazdaság fundamentumai nem indokolják a forint árfolyamának euróhoz mért gyengülését és az állampapír-hozamok növekedését" - érvelt László Csaba, aki szerint "spekulációs törekvésekkel állunk szemben, amelyet a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésével biztosan sikerül csillapítani."



Pénteken reggel a hivatalos kereskedés megkezdése előtt a forint 4,73 százalékra süllyedt a sáv erős oldalán a bankközi devizapiacon, majd a Monetáris Tanács 300 bázispontos kamatemelésének bejelentése után rövid ideig 6,68 százalékra erősödött a magyar valuta. (MTI)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kásler megmondta, mi az iskolai oktatás célja

Kásler megmondta, mi az iskolai oktatás célja

Direkt36: Az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak is beszállított a T-Systems

Direkt36: Az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak is beszállított a T-Systems

A nyelviskolák is küzdenek a tanárhiánnyal

A nyelviskolák is küzdenek a tanárhiánnyal

Jó húzásnak tűnik az Opel elektromos raliautója

Jó húzásnak tűnik az Opel elektromos raliautója

Majka a színpadról szólt be durván a Petőfi Rádiónak

Majka a színpadról szólt be durván a Petőfi Rádiónak

Ezt az alkalmazást imádják most a legjobban az iPhone-osok

Ezt az alkalmazást imádják most a legjobban az iPhone-osok