Tetszett a cikk?

A Monetáris Tanács azonnali hatállyal 300 bázisponttal 12,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat pénteki rendkívüli ülésén. A lépést az MNB elnöke a 2005. évi inflációs célkitűzéssel indokolta.

A Monetáris Tanács szerint az emelésre azért volt szükség, mert az elmúlt hetekben a forintárfolyam jelentősen gyengült, az állampapír hozamok pedig emelkedtek. A külföldi befektetők elbizonytalanodtak, aminek a jegybank szerint az államháztartás magas hiánya, és a gyors lakossági hitelexpanzió miatt emelkedő folyó fizetési mérleghiány az oka. A Monetáris Tanács véleménye szerint a folyó fizetési mérleg hiány csökkentésére az árfolyam leértékelődése nem jelent megoldást, a jegybank arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja. A közlemény szerint az állampapír-piaci hozamok emelkedése és a leértékelődési várakozások növekedése azt mutatja: a külföldi befektetők csak drágábban hajlandóak a túlköltekezéshez forrást biztosítani.



Az MNB előrejelzései szerint jövőre jelentős mértékben csökken az ország külső finanszírozási igénye. Ebbe az irányba mutat, hogy a Parlament által már elfogadott intézkedések hatására folytatódik a fiskális konszolidáció, a lakástámogatások szigorítása pedig várhatóan mérsékli a lakossági hitelexpanzió ütemét. A külső konjunktúra élénkülésével nő a vállalati szektor külső forrásbevonása, így a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozási szerkezete is kedvezőbb lesz, mint 2003-ban. Összességében az ideinél mintegy 700 millió euróval kevesebb portfoliótőke-beáramlásra lesz 2004-ben szükség a jegybank szerint.



A hiány csökkentésére a Monetáris Tanács szerint azéert nem lehet megoldás az árfolyam leértékelődése, mert ez az infláció emelkedését okozná, ami egyrészt komolyan lassítaná a gazdasági növekedést, másrészt több évvel is késleltethetné az euró magyarországi bevezetését. A leértékelődés költségei jelentősen meghaladnák azokat az előnyöket, amelyeket a külső hiány lakossági jövedelmek és a költségvetési hiány elinflálásán keresztüli csökkentése és a gyengébb árfolyam átmeneti versenyképesség-növelő hatása jelenthetne.



A középtávú gazdasági növekedés szempontjából sokkal kedvezőbbnek tartják, ha a külső finanszírozási igény csökkentése a költségvetési hiány csökkenésén és a háztartások megtakarításainak növekedésén keresztül, a dezinfláció eddigi eredményeinek megőrzése mellett valósul meg. Ezért addig, amíg a költségvetési szigorítás és a lakossági megtakarítások bővülésének pozitív hatásai nem jelentkeznek, az MNB arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja.



A jegybank pénteki lépésekor a 2005. évi inflációs célkitűzését tartotta elsődlegesen szem előtt, a négy százalék alatti célt ugyanis csak magasabb kamatszinttel lehet elérni – közölte Járai Zsigmond pénteken. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint arra számítanak, hogy a fundamentumok javulnak a jövőben, egészségesebb szerkezetű lesz a gazdaság növekedése, élénkül a beruházás és csökken a folyó fizetési mérleg hiánya.



Járai Zsigmond korábban kijelentette, "nem túl ideges" a forint jelenlegi gyengesége miatt, amit átmeneti jelenségnek tart. A jegybankelnök az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, Magyarországon a gazdasági alapok javulnak: ő maga biztatónak tartja a gazdasági kilátásokat, mivel a költségvetés hiányát csökkentik, és jövőre az export, nem a hazai fogyasztás ösztönzésére fog a gazdasági növekedés gyorsulni. "Ezért úgy gondoljuk, hogy az árfolyamnak ez az ingadozása bizonyára átmeneti lesz, mert nincs fundamentális oka. Éppen ellenkezőleg: úgy tűnik, az alapok javulnak. De eltart egy darabig, amíg ezt a piac felismeri". Járai megismételte, hogy az MNB 250-260/euró között látja szívesen a forintot, "de nem nagyon aggódunk, ha két napig, egy hétig vagy átmeneti, rövidebb ideig gyengébb" - tette hozzá.



László Csaba pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata szerint "türelemre van szükség, hosszabb időnek kell eltelnie, mielőtt indokolt lenne alapvetően felülvizsgálni a kamatprognózisokat. A forint hektikus mozgása, illetve a kötvénypiacokon az állampapírok hozamainak nagy mértékű emelkedése csak átmeneti jelenség, a spekulánsok tevékenységének következménye. A gazdaság fundamentumai nem indokolják a forint árfolyamának euróhoz mért gyengülését és az állampapír-hozamok növekedését" - érvelt László Csaba, aki szerint "spekulációs törekvésekkel állunk szemben, amelyet a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésével biztosan sikerül csillapítani."



Pénteken reggel a hivatalos kereskedés megkezdése előtt a forint 4,73 százalékra süllyedt a sáv erős oldalán a bankközi devizapiacon, majd a Monetáris Tanács 300 bázispontos kamatemelésének bejelentése után rövid ideig 6,68 százalékra erősödött a magyar valuta. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ha Orbán vétózik, uniós ingyen pénztől esünk el

Ha Orbán vétózik, uniós ingyen pénztől esünk el

Kiszivárgott pontszám: ilyen erős lehet a Snapdragon 875 mobilos csúcsprocesszor

Kiszivárgott pontszám: ilyen erős lehet a Snapdragon 875 mobilos csúcsprocesszor

360 forint felett az euró

360 forint felett az euró